Nyugat-Magyarországon több városban is riadalmat keltett az azbeszttartalmú kőzúzalék ügye, most pedig fontos bejelentés jött. Péntektől leállítják az érintett osztrák kőzet magyarországi értékesítését. A döntés azonban csak az első lépés. Sopronban, Szombathelyen és más településeken már leterített anyagok ártalmatlanítása továbbra is komoly feladat marad. Az azbeszt azért különösen veszélyes, mert por formájában a levegőbe kerülve belélegezhető rostokat tartalmazhat, amelyek hosszú távon súlyos betegségek kockázatát növelhetik.
Leáll a veszélyes azbeszttartalmú kőzet magyarországi értékesítése. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Azbesztveszély miatt lépett Magyarország
Péntektől nem értékesít több azbeszttartalmú kőzetet Magyarországra az érintett osztrák üzem A döntés komoly fordulatot jelenthet a nyugat-magyarországi azbesztügyben, amely Szombathelyről indult, de később Sopronban, Kőszegen, Bozsokon és más településeken is komoly aggodalmat keltett. A veszélyt nem önmagában a kő jelenléte, hanem a kiporzó azbesztrostok belélegzése jelenti – jelentette be Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a közösségi oldalán.
A bécsi tárgyalás után jött a bejelentés
Gajdos László csütörtökön közölte, hogy a bécsi tárgyalások után közvetlenül megállapodott az osztrák üzem tulajdonosával. A bejelentés szerint péntektől teljesen leállítják a Magyarországra irányuló értékesítést, így a közvetlen veszélyt a bánya bezárásának kezdeményezése nélkül sikerült elhárítani. A miniszter azt is jelezte, hogy a következő lépés a már leterített kőzet ártalmatlanítása és a lakosság egészségének védelme lesz.
A kormányzati álláspont szerint Magyarország ragaszkodik a „szennyező fizet” elvéhez, vagyis ahhoz, hogy a környezeti kár költségeit ne a lakosság vagy az önkormányzatok viseljék. A felelősség pontos megállapítása ugyanakkor jogi és hatósági vizsgálatok kérdése, ezért jelenleg óvatosan kell kezelni minden olyan állítást, amely egyértelműen valamelyik piaci szereplő hibáját mondaná ki. Az Európai Unió konkrét útmutatást is ad az azbeszttartalommal kapcsolatosan.
Szombathelyről indult a botrány
Az ügy első nagy nyilvánosságot kapott helyszíne Szombathely volt. Az Oladi Plató városrészben az utak és burkolt felületek kialakításához használt zúzottkő azbeszttartalma miatt komoly egészségügyi kockázat merült fel. A beszámolók szerint több mint 11 ezer négyzetméternyi felületre került ki az érintett anyag, és az Oladi Plató utcáit, valamint a lakosság által leburkolt területeket ez az adat még nem is tartalmazta.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a városban parkolókat zártak le, forgalomkorlátozásokat vezettek be, maszkokat osztottak, és a porzás csökkentése érdekében locsolással próbálták mérsékelni a kockázatot. Az ügy később más nyugat-magyarországi településekre is átterjedt, miután több helyen felmerült, hogy ugyanebből az osztrák eredetű zúzottkőből használhattak fel utakhoz, parkolókhoz vagy magánterületek burkolásához.
Sopronban is kimutatták a szennyezést
Sopronban a Greenpeace mérései alapján két helyszínen is azbesztszennyezést azonosítottak. Az egyik a Pozsonyi úti forgalmas kereszteződés környéke volt. A másik pedig az Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol társasházi építkezés is zajlott. A laboreredmények szerint mindkét mintázott helyszínen tremolit típusú azbesztet mutattak ki.
Ez azért különösen érzékeny ügy, mert az érintett területek nem elzárt ipari zónák, hanem olyan városi környezetek, ahol autók, gyalogosok, lakók és munkagépek járnak. A porzás pedig növeli annak kockázatát, hogy a veszélyes rostok a levegőbe kerüljenek.
Miért veszélyes az azbeszt?
Az azbeszt azért kockázatos, mert apró rostjai belélegezve hosszú távon súlyos betegségeket okozhatnak. A WHO szerint az azbeszt minden formája rákkeltő az emberre, és összefüggésbe hozható többek között tüdőrákkal, gégerákkal, petefészekrákkal, mezoteliómával és azbesztózissal.
A probléma veszélyes és alattomos. Az azbeszthez köthető betegségek sokszor csak évtizedekkel a kitettség után jelentkeznek. A kőzúzalékban lévő azbeszt kötött állapotban kevésbé jelent közvetlen veszélyt. De a járműforgalom, a kopás, építési munka vagy száraz idő esetén por kerülhet a levegőbe, amely már belélegezhető rostokat tartalmazhat.
Az osztrák partner hibája?
A jelenlegi információk alapján annyi állítható tényszerűen, hogy az azbeszttartalmú kőzet osztrák, burgenlandi bányákból kerülhetett Magyarországra, és az érintett osztrák üzem most vállalta a magyarországi értékesítés leállítását. A Greenpeace Ausztria korábban bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen. A jogi felelősség megállapítása hatósági és bírósági eljárások feladata.
Vagyis a politikai és környezetvédelmi vita egyik központi kérdése valóban az, ki tudott a szennyezésről, mikor, milyen minőségben adták tovább az anyagot, és ki viselje a kármentesítés költségeit. A magyar fél álláspontja szerint ebben a „szennyező fizet” elvnek kell érvényesülnie.
Most a kár helyrehozása lesz a legfontosabb lépés
Az értékesítés leállítása fontos lépés. De ez önmagában nem oldja meg a már leterített kőzet problémáját. A következő időszak legfontosabb feladata az érintett helyszínek pontos feltérképezése, a porzás megakadályozása, a lakossági kockázatok csökkentése és az ártalmatlanítás megszervezése lesz.
Az ügy így már nemcsak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi és pénzügyi kérdés is. A tét az, hogy Nyugat-Magyarországon sikerül-e gyorsan, átláthatóan és biztonságosan kezelni azokat a területeket, ahová az azbeszttartalmú kőzúzalék korábban bekerült.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
