Az MNB nem változtatott az alapkamaton. A Monetáris Tanács 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát. A döntés megfelelt a várakozásoknak és a jegybank továbbra is óvatos maradhat a nemzetközi kockázatok miatt. A piac most elsősorban arra figyel, milyen üzenetet küld az MNB a következő hónapok kamatpályájáról.
A márciushoz hasonlóan változatlanul hagyta a kamatot a Monetáris Tanács. Forrás: Unsplash
Nem változtatott az MNB és 6,25 százalékon maradt az alapkamat
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A testület keddi ülésén 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát, vagyis a februári kamatcsökkentés után továbbra is kiváró állásponton maradt a jegybank. A döntés nem okozott meglepetést a piacon – olvasható a döntésről szóló közlemény a jegybank oldalán.
Maradt a 6,25 százalékos alapkamat
A Monetáris Tanács döntése alapján az alapkamat továbbra is 6,25 százalék. Ez azt jelenti, hogy a jegybank egyelőre nem folytatta a februárban megkezdett lazítást, amikor 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt. Az MNB hivatalos adatai szerint a 6,25 százalékos alapkamat február 25-től van érvényben.
A mostani döntés illeszkedik az elemzői várakozásokhoz. A piaci szereplők többsége arra számított, hogy a jegybank óvatos marad, és nem változtat az irányadó kamaton. Ennek hátterében egyszerre állnak kedvező és kockázatos tényezők. Az inflációs kép javult, a forint erősödött, de a nemzetközi helyzet továbbra is bizonytalan.
A februári vágás után kivár a jegybank
Februárban az MNB másfél év után először csökkentette az alapkamatot, 6,50 százalékról 6,25 százalékra. Ez akkor a monetáris lazítás újraindítását jelezte, de a következő hónapokban a külső kockázatok erősödése miatt a jegybank óvatosabbá vált.
A márciusi kamatdöntésnél már a tartás mellett döntött a Monetáris Tanács. A legutóbbi, márciusi kamatdöntő ülésen sem változtattak az alapkamaton, míg februárban a testület egyhangú döntéssel csökkentette 25 bázisponttal 6,25 százalékra az alapkamatot, és hasonló mértékkel csökkentette a kamatfolyosó két szélét is. A jegybank akkori közleménye szerint a nemzetközi kamatkörnyezet, a geopolitikai kockázatok és az inflációs kilátások továbbra is fontos szempontot jelentenek a döntéshozatalban.
Kedvezőbb inflációs kép, de maradtak kockázatok
Az inflációs adatok az elmúlt időszakban kedvezőbben alakultak. A megadott adatok szerint márciusban 1,8 százalék volt az éves áremelkedési ütem, ami a jegybank 2–4 százalékos toleranciasávja alatt van. Az energiaárak alakulása, a geopolitikai konfliktusok, valamint a nemzetközi pénzpiaci hangulat továbbra is befolyásolhatják az árfolyamot és az inflációs várakozásokat.
A forint erősödése segítheti az árstabilitást
A kamatdöntés előtt a forint kedvezőbb képet mutatott. A választások utáni piaci reakciók erősítették a magyar devizát, miközben az állampapírhozamok is csökkentek. A jegybank számára ugyanakkor nemcsak az aktuális árfolyam számít, hanem az is, hogy a forint erősödése tartós marad-e. Egy stabilabb deviza csökkentheti az energia- és importárak miatti inflációs kockázatokat.
A piac a jegybank üzeneteire figyel
A kamatszint változatlansága önmagában nem volt meglepő, a délutáni jegybanki kommunikáció azonban fontos jelzéseket adhat. A befektetők arra figyelhetnek, hogy az MNB mennyire tartja tartósnak az infláció lassulását, hogyan értékeli a forint erősödését, és lát-e teret későbbi kamatcsökkentésekre.
A választások utáni első kamatdöntő ülés különösen nagy figyelmet kapott. A jegybank várhatóan nem politikai szempontból, hanem pénzügyi stabilitási, inflációs és gazdaságpolitikai kockázatok alapján értékeli az új helyzetet. A monetáris politika szempontjából az lehet a kulcskérdés, hogy a következő időszak gazdaságpolitikai lépései hogyan hatnak az inflációra, a költségvetésre, az állampapírpiacra és a forint árfolyamára.
Óvatos pályán maradhat az MNB
A mostani döntés alapján az MNB továbbra is óvatos kamatpolitikát folytat. A 6,25 százalékos alapkamat fenntartása azt jelzi, hogy a jegybank egyelőre nem akarja elsietni a lazítást, még akkor sem, ha az inflációs adatok és a forint árfolyama kedvezőbb képet mutatnak.
A következő hónapokban az inflációs adatok, a forint stabilitása, az energiaárak és a nemzetközi kamatkörnyezet dönthetik el, mikor nyílhat újra tér a kamatcsökkentésre. Addig a jegybank várhatóan ülésről ülésre mérlegeli, hogy a gazdasági folyamatok lehetővé teszik-e az alapkamat további mérséklését.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: MNB
