A piac által két leginkább követett központi bank egyértelműen a Fed, valamint az Európai Központi Bank (EKB). Előbbi ugyanis az USA, utóbbi az egész eurózóna monetáris politikájáért felel. Jelenleg még mindkét érintett országban, országcsoportban óriási gond az infláció, nem véletlen, hogy szigorú megnyilatkozásokat tesznek a jegybankárok. Mindez pedig Magyarországra is hatással lehet.

Jöhet még szigor

Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének mai nyilatkozata szerint jöhetnek újabb szigorítások idén. A nagyon erős munkaerőpiac erre lehetőséget is ad a jegybankelnök szerint. Powell kifejtette, hogy az infláció tartósabbnak bizonyul, mint várták. Nem emelhetne azonban korlátlanul kamatot a Fed, ha a munkaerőpiac nem lenne stabil. A Fed másik mandátuma – az árstabilitás elérése és fenntartása mellett – a teljes foglalkoztatottság elérése. Ugyanezen a fórumon Christine Lagarde, az EKB elnöke is utalt a további szigorra. Szerinte van még mit tenniük: jelezte, hogy júliusban nagy valószínűséggel újra emelni fognak az eurózóna irányadó rátáján.

Monetáris politika – távoli hatások

Látható tehát, hogy a döntéshozóknak eszük ágában sincs még leállni a szigorítással. Mindez pedig Magyarországra is hathat, igen sok szempontból. Érdemes ezek közül kiemelni a forint és a kamatelőny kérdését. A magyar fizetőeszköz azért is tudott sokat erősödni, mert jóval több kamatot fizetett, mint például a dollár, vagy éppen az euró. Amint ez a kamatelőny csökken, kevésbé lesz drága például a forint ellenében pozíciót tartani. Ráadásul a nemzetközi piaci hangulat alakításán keresztül is hatással lehet a devizapiacra az EKB és a Fed monetáris politikája. Nem függetlenedhetünk tehát a nagy jegybankok döntéseitől, így ezt a szempontot is érdemes figyelni hazai befektetőként is.

Címlapkép forrása: Shutterstock