Sötét mód ikon
2026 február 10
Egyre vastagabb a pénztárca? – Íme a legfrissebb béradatok!

Egyre vastagabb a pénztárca? – Íme a legfrissebb béradatok!

Tavaly a bruttó átlagkereset megközelítette a 728 ezer forintot. A dolgozók kétharmada ennél kevesebbet keresett, 625 ezer forintot vihettek haza. A bruttó mediánkereset pedig 560 ezer forint volt. A fogyasztói árak 4,6 százalékkal, a reálbérek 6,1 százalékkal nőttek. A kormány célja a további bérnövekedés, miközben a lakossági fogyasztás és a bizalom is erősödik. De meddig tarthat ez a lendület?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2024-ben a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elérve a 647 ezer forintos szintet. A dinamikus reálbéremelkedés immár 16 hónapja tart, ami hozzájárul a lakossági bizalom erősödéséhez és a fogyasztás bővüléséhez – számolt be a Központi Statisztikai hivatal jelentéséből a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az átlagkeresetek adatai a KSH szerint

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700 volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 11 százalékkal a nettó átlagkereset 10,9 százalékkal növekedett. A reálkereset pedig 6,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói árak 4,6 százalékos növekedése mellett.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 625 400 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A tavalyi év január és december  a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 646 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 430 100, a kedvezményeket figyelembe véve 445 200 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,2, százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.

A béremelkedés hatása a gazdaságra

A növekvő reálbérek közvetlen hatásai már érezhetők. A kiskereskedelmi forgalom bővül, élénkül a lakossági hitelezés, és a lakás- és autópiac is fellendülőben van. A turizmus is kiemelkedő évet zárt. Ez a növekedés szintén összefüggésbe hozható a lakossági jövedelmek emelkedésével. A foglalkoztatottság továbbra is magas szinten van, 2010-hez képest 1 millióval több ember dolgozik. A regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton áll.

Mennyire készpénzmentes a magyar gazdaság?

A kormány célja a reálbérek tovább emelkedése, és az infláció hatásait mérséklődése. Az adatok szerint a fogyasztói árak 4,6 százalékos növekedése mellett a reálbérek 6,1 százalékkal nőttek 2024 decemberében. A bruttó kereset mediánértéke 560 900 forint volt, míg a nettó mediánkereset 389 800 forintot tett ki, mindkettő jelentős emelkedést mutat az előző évhez képest.

Kormányzati lépések és bérpolitikák

A kormány elkötelezett a reálbérek további növelése mellett, amelyet a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv is alátámaszt. Ennek részeként született meg a hároméves bérmegállapodás, amely 2027-re 40 százalékos minimálbér-emelkedést ígér. A cél, hogy a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra nőjön a következő években.

Mit jelent mindez a magyar családok számára?

A reálbérek növekedése azt eredményezi, hogy a háztartások több pénzből gazdálkodhatnak, bátrabban költenek utazásra és kikapcsolódásra, valamint egyre nagyobb mértékben vesznek részt a gazdasági növekedés fenntartásában. A kormány kiemelten figyel a kispénzűek és a középosztály megerősítésére, mivel a legnagyobb reálbérnövekedés éppen ezeknél a csoportoknál figyelhető meg.

A dinamikus bérnövekedés és az ezzel járó gazdasági hatások a következő években is meghatározóak lesznek a magyar gazdaság számára, miközben az ország folytatja az előrelépést a jövedelmek és az életszínvonal növekedése felé.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock

Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.