Előre kell bocsátani, hogy a kórház akut betegeket nem fogad, kizárólag hosszabb időre bent fekvő betegek látogatóit terheli ez a költség. A kórház nagy területén, elszórtan helyezkednek el az épületek, sok parkolóval. A behajtás a kórháznak semmilyen költséget nem okoz, illetve a kapun kívül az utcán is ingyenes a parkolás.
Mit gondolnak mi történt az intézkedés hatására?
Igen, jól gondolják, drasztikusan lecsökkent a behajtó gépjárművek száma, felére, átlagosan napi 150 – re. Az utcai parkolók állandóan zsúfoltak, a látogatók pedig begyalogolnak mintegy 3-500 métert. A kórház napi bevétele így 60 ezer forintra csökkent az addigi 90 ezerről.
Érdemes elgondolkodni az okokról
Mint ahogy korábbi cikkemben is említettem, mi emberek hajlamosak vagyunk bizonyos számokat megjegyezni és azokhoz ragaszkodni. Így az sem meglepő, hogy a többéves 300 forintos behajtási díj is kellően rögzült az autósokban. A százalékos emelést ehhez képest számos látogató arcátlannak érzi és inkább vállalja a begyaloglást. (Ami nem mellékesen a nyárvégi – őszi időben kifejezetten egészségmegőrző jellegű.)
Van azonban egy mélyebb ok is
Megfigyelhető, hogy a közvélemény, illetve a minisztériumok az autóst általában fejőstehénnek nézi, aki bárgyún minden járulékos költséget vállal, csakhogy kényelmét megőrizze. A kórház gazdasági vezetője csupán ugyanezt a szemléletet követte.
Pedig csak arra kellett volna gondolnia, hogy az adott helyzetben a kórház által nyújtott szerény szolgáltatás (a behajtás) nem elég ”kemény cikk” a vevők (autósok) részére, hogy azért bármennyit kifizessenek. Ellenkezőleg, a túlzott egységár a korábbi bevétel egy részét is elvette.
A közgazdaságtan olyan tudomány, amely a sok ember gondolkodásának, cselekményeinek az anyagi – gazdasági hatását vizsgálja. Esetünkben számos, egymást nem ismerő látogató jut ugyanarra a következtetésre, hogy inkább kinn kínlódik a parkolóban, mintsem a túlzott árat megfizesse.
A gazdasági igazgató igencsak álmélkodik ezen a hatáson és arra hivatkozik, hogy például a János kórházban az 500 forintos behajtási díjat az autósok tömegei zokszó nélkül fizetik. Ez tényszerűen igaz, de idéznünk kell az ingatlankereskedők alapgondolatát, miszerint az ingatlan értékét alapvetően meghatározó tényezők: „location, location és a location” (vagyis első, másod- és harmadsorban is a környezet, az ingatlan elhelyezkedése). A piac azt bizonyítja, hogy egy lepukkant kórházba történő behajtásért 500 forintot is elkérhetnek elit budai környezetben, míg egy csúcsmodern kórház agglomerációs környezetben csak 300 forinthoz juthat hozzá. Emellett a János kórházban van az ambuláns baleseti sebészet, ahol a vezető bármennyit megfizet a beteg orvoshoz juttatása érdekében (vagyis az akut betegekről jobban le lehet húzni a sápot). Emellett a János kórház körüli utcákban is fizetni kell a parkolásért.
Van azonban egy speciálisan magyar, emberi tényező is. A kórházba jegy nélkül 200 forintért a portás bárkit beenged…
