Az innovációs tevékenység terén 2008 óta javulás tapasztalható, de 2012 óta a tagállamok közötti különbségek mérséklődése, a konvergencia ezen a téren megtorpanni látszik. A legtöbb tagállamban javult az üzleti környezet, bár ez a világ többi részén sincs másként. A legtöbb tagország bővíteni, növelni, javítani tudta továbbá a munkaerő képzettségét, szakértelmét, hozzáértését.
Pozitívumok
– Az ipari termelés fő motorja az exporttevékenység; az EU az Egyesült Államok és Japán szintje fölött teljesít. Európa 2012-ben 365 milliárd euró kereskedelmi többletet ért el, ami körülbelül egymilliárd eurót jelent naponta.
– Az innovációs teljesítmény 2008 óta javult, de a konvergencia – úgy tűnik – 2012 óta megtorpant.
– Az üzleti környezet a legtöbb tagállamban javult, de ugyanígy a világ többi országában is.
– A legtöbb tagállamnak sikerült javítania a munkaerő készségbázisát.
Mindezzel párhuzamosan továbbra is „makacsul alacsony” ugyanakkor a beruházások szintje a magas és emelkedő energiaárak az ipari tevékenység további leépülésével fenyegetnek. Problémát jelent Brüsszel szerint az iparban az is, hogy a finanszírozáshoz, hitelekhez való hozzáférés a vállalatok számára egyes tagállamokban nemhogy javult volna, hanem egyenesen romlott. Több ország számára is kulcskérdés mindemellett a bizottság megítélése szerint, hogy képes lesz-e jelentősen javítani a közigazgatás hatékonyságát és a közszolgáltatások minőségét a növekedés beindítása érdekében.
Brüsszel a jelentésben azt javasolja a tagállamoknak, hogy tegyék a lehető legegyszerűbbé minden vállalkozás számára a mindennapi tevékenység végzését, a maguk eszközeivel igyekezzenek csökkenteni a termelés költségeit, például az energiaárakon vagy a nyersanyagárakon keresztül, segítsék elő a befektetéseket az innovatív, új technológiákba, és biztosítsák, hogy a munkaerő képességei, szaktudása, képzettsége megfeleljen a mostani munkaerőpiac elvárásainak.
Gyenge pontok
– A beruházások mértéke tartósan alacsony.
– A magas energiaárak jelentős problémát jelentenek az ipar számára.
– A finanszírozáshoz való hozzáférés számos tagállamban romlott.
– Egyes tagállamokban a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének javítása a növekedés helyreállításának kulcsa.
A gyártóiparnak erős tovagyűrűző hatásai vannak a gazdaság egészében: a magánszektor innovációjának 80 százaléka, az export háromnegyede és a munkahely-teremtés jelentős hányada is ehhez a szektorhoz kötődik – érvel az ipar fontossága mellett az Európai Bizottság.
A tagállamok szintjére lebontott mutatókból az derül ki, hogy 2000 és 2011 között Magyarországon például a GDP mintegy 3 százalékával csökkent az agrárium és az építőipar súlya a gazdaságban, míg ugyanennyivel nőtt a szolgáltató szektor aránya. A legnagyobb strukturális átrendeződés Írországban történt ebben az időszakban, ahol az ipar, az építőipar és az agrárium együtt több mint 10 százalékot veszített a súlyából, míg a szolgáltatások ugyanekkora teret nyertek. A legkisebb változás Dániában volt, 1-1 százalékos változásokkal.
A bizottság adatai szerint az üzleti környezet Nagy-Britanniában a legkedvezőbb, az Egyesült Királyságot Írország és a skandináv országok követik az élen. Magyarország ebben a tekintetben elmarad az uniós átlagtól, 2008 és 2013 között valamivel a közepesen vonzó alattiról valamivel a közepesen vonzó fölöttire javult ez a mutató.
Prioritások
-A lehető legnagyobb mértékben leegyszerűsíteni a vállalkozások számára mindennapi tevékenységeik végzését.
– Csökkenteni az európai termelési költségeket (pl. az energia- és a nyersanyagköltségeket).
– A vállalkozások, különösen a kkv-k számára javítani a finanszírozáshoz, valamint a tőkepiacokhoz való hozzáférést.
-Mind a belső piacon, mind a harmadik országokban megnyitni a piacokat az európai vállalatok számára.
– Elősegíteni az új technológiákba és az innovációba való beruházást, különösen a 2012. évi iparpolitikáról szóló közleményben meghatározott 6 prioritási területen.
– Gondoskodni arról, hogy az európai munkaerő mind a készségek, mind a rendelkezésre állás tekintetében megfeleljen a 21. századi gazdaság igényeinek.
A gyártóiparban dolgozó, magasan képzett munkaerő aránya Írországban a legmagasabb, mintegy 40 százalék. Magyarországon ez valamivel az uniós átlag fele fölött, némileg 10 százalék fölött volt 2011-ben. Ennél alacsonyabban áll a mutató Máltán, Olaszországban, Portugáliában, Szlovákiában és Csehországban.
Táblázatba szedte a bizottság a közepes vállalkozások számára elérhető energiaárakat is, amiből kiderül, hogy Cipruson, Olaszországban és Máltán a legmagasabbak az árak, és ezekben a tagállamokban 2007 óta jelentős áremelkedés is tapasztalható. Magyarországon az energiaárak valamivel a kilowattóránként nettó 12 centes uniós átlag alatt voltak 2012-ben. Magyarországhoz hasonlóan alakul az energia ára például Belgiumban, Ausztriában és Lengyelországban is, Csehországban ennél valamivel kevesebbe, Szlovákiában viszont jóval többe kerül az energia.
A kormányzati hatékonyság szempontjából a jelentés szerint Finnország végzett az élen, ahol a kormányzat hatékonysága 100 százalék közelében van. Magyarország hátulról a nyolcadik a rangsorban 75 százalék körüli kormányzati hatékonysággal, ami 2010 és 2011 között pár százalékkal javult. A sor végén Románia áll 50 százalék alatti és romló kormányzati hatékonysággal.
