A kormány azonban elkötelezett amellett, hogy a paksi atomerőmű állami tulajdonban maradjon, mivel csak így garantálható Magyarország energiabiztonsága, valamint a lakosság részére az olcsó és a vállalkozások számára a versenyképes árú áram – írja közleményében a Miniszterelnökség.
A dolgok mélyére ásnak
Az Európai Bizottság hétfőn közölte, úgynevezett mélyreható vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a Paks II. nukleáris erőmű beruházásának finanszírozása megfelel-e az uniós szabályozásnak. A vizsgálat azt kívánja feltárni, vajon a magánbefektető hasonló feltételekkel finanszírozta volna-e az építkezést vagy a magyarországi befektetés állami segélynek minősül.
Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy mennyiben vezethetett ez a verseny torzulásához a magyar energiapiacon – áll a közleményben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Miniszterelnökség kiemelte, a csaknem kétéves egyeztetés során és a jelenlegi döntésben sem merült fel tiltott állami támogatás gyanúja, a magyar állásponttal ellentétes állítást az Európai Bizottság sem fogalmazott meg. Azonban, mint ahogy azt Margrethe Vestager biztos asszony is kiemelte, „tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére”, átfogó vizsgálatot folytatnak le – hangsúlyozta a Miniszterelnökség.
A kormány áll a vizsgálat elé, bizonyítani fogja, hogy a beruházás nem tartalmaz tiltott állami támogatást. A kormány rögzíti, hogy az orosz hitelt nem hívták le – közölte a Miniszterelnökség.
Jól vette eddig az akadályokat a beruházás
A tájékoztatás szerint a kormány meggyőződése, hogy a Paks II beruházás szerződéses keretrendszere kereskedelmi értelemben rendkívül előnyös, illetve a kapacitás-fenntartási beruházásnak ellátás-biztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontból nincs alternatívája.
A Miniszterelnökség közleményében úgy fogalmazott: Magyarország elkötelezett a transzparens és konstruktív párbeszéd mellett. Ez a nyitott és együttműködő hozzáállás tette lehetővé, hogy a Paks II beruházással kapcsolatosan minden eddigi brüsszeli akadályt sikeresen vett az ország.
Idén áprilisban az Európai Unió harmadik félként már jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek – áll a közleményben.
Szabálysértés történt?
Az Európai Bizottság múlt csütörtökön azt közölte, hogy a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
Közleményében a bizottság azt írta: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor úgy reagált: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban. Kijelentette azt is: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében.
Időben kapott tájékoztatást az EB
Közölte: Magyarország nem biztosított kizárólagos jogot egyetlen orosz vállalkozásnak sem, az orosz kormány bízta meg a Roszatomot a megállapodás lebonyolítására. Magyarország és a Roszatom pedig közösen folytatja majd le az unió területén a tendert, amelynek keretében bekapcsolódhatnak más vállalkozások.
Emlékeztetett: a magyar kormány 2013 novemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy kétoldalú megállapodásra készül Oroszországgal, ám az EB csak huszonnégy hónappal később indított eljárást. Ezalatt hozzájárult az üzemanyag-vásárlással vagy a műszaki paraméterekkel kapcsolatos megállapodásokhoz, és 2014 januárjában a kétoldalú megállapodás megkötéséhez is.
Ezek alapján Lázár János cáfolta, hogy az unió ellenezné a beruházást. Szerinte a bizottság most kérdéseket tesz fel, ezeket a magyar fél kész megválaszolni.
