Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön kiadott gazdasági előrejelzése szerint az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Az előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalékos bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.
Nem nő az adósság, kisebb lesz a lassulás
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a néhány tized százalékpontos módosítások inkább „finomhangolásnak” tekinthetők, alapvetően nem okozott meglepetést a bizottsági előrejelzés. A szakértő szerint ugyanakkor némiképp meglepő a bizottság államadósság-prognózisa, vagyis hogy az uniós testület 2014-re növekedést várt; Németh Dávid szerint szinten maradhatott 2014-ben az államadósság.
Jövőre a bizottság jelentősen lassuló, 1,9 százalékos növekedést vár, Németh Dávid szerint azonban nem várható ekkora mértékű lassulás. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2016-ban csökkenhet az uniós források lehívása, ez esetleg hatással lehet a növekedésre.
Kedvezőnek nevezte, hogy a bizottság is 3 százalék alatti hiányt prognosztizált, továbbá hogy az előrejelzés megerősíti a külső adósság további leépülését. A K&H vezető elemzője szerint jelentősen felülbecsült a bizottság által idénre várt 0,8 százalékos infláció, ő csak 0,2 százalékos emelkedést vár.
A csökkenő olajár segíti a növekedést
Balatoni András, az ING vezető elemzője is úgy vélte, hogy a bizottság által 2016-ra várt növekedés magasabb is lehet, tekintettel arra, hogy véleménye szerint a magyar gazdaság hosszú távon 2-2,5 százalékkal bővülhet. A szakértő 2016-ban 2,5 százalékhoz közeli növekedést vár, bár ő is felhívta a figyelmet az európai uniós források lehívásának várható lassulására. Hozzátette, hogy mivel Magyarország jelentős olajimportőr, a csökkenő olajár segítheti a GDP növekedését.
Az elemző szintén túl magasnak tartja az Európai Bizottság által várt 0,8 százalékos fogyasztói árnövekedést idénre, mert úgy véli, kedvezőek a kínálati tényezők.
Működik a magyar modell
Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár értékelése szerint az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzésében elismerte, hogy a magyar gazdasági modell működik.
Az államtitkár kijelentette: „a magyar gazdaság 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is tovább növekszik”, és a magyar bővülés 2014-2015-ben is jelentősen felülmúlja az EU átlagát. Idézte, hogy az EB prognózisa szerint a magyar gazdaság 2014-ben 3,3 százalékos GDP-növekedést produkált, amivel az Európai Unión belül holtversenyben a második helyet foglalja el, csak Írország előzi meg. Megjegyezte, hogy az uniós tagállamokban a GDP-növekedés átlagosan 1,3 százalékos volt tavaly.
Az államtitkár szerint az előrejelzés egyértelműen mutatja, hogy Magyarországon a következő években is növekedni fog a foglalkoztatottság, emellett a munkanélküliség is folyamatos csökkenő pályán marad. Emlékeztetett, hogy a munkanélküliség Magyarországon csökkent a legjobban az EU országain belül, a jelzett adatok szerint tavaly 10,2-ről 7,7 százalékra.
Tartjuk a hiányt
Giró-Szász András a magyar gazdaságpolitika legnagyobb eredményének továbbra is a 3 százalék alatti hiánycél tartását nevezte: a költségvetési hiány 2015-ben előreláthatólag 2,5 százalékra eshet, ami kedvezőbb a tavalyi prognózisnál. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar államadósság az előrejelzés szerint több mint 10 százalékkal marad alatta az uniós átlagnak.
Az államtitkár összegzése szerint minden elemzésből, jelentésből, gazdasági mutatóból jól látszik, hogy Magyarország jó irányba halad, az Európai Bizottság jelentése után pedig újra kijelenthető: előbb-utóbb el kell ismernie minden gazdasági és hitelminősítésnek a magyar gazdasági modell sikerességét.
