A francia elnök mindazonáltal „legitimnek” nevezte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) visszavonta a görög bankok egyik legfontosabb hitelfelvételi lehetőségét. Az EKB kormányzótanácsa szerda este közölte, hogy a görög bankok február 11-től nem férhetnek hozzá az EKB hiteleihez a bóvli kategóriába sorolt, azaz magas kockázatú görög államkötvények vagy a görög kormány által garantált kötvények felhasználásával. Ezt azzal indokolta, hogy bizonytalanná váltak a Görögország és hitelezői által kötendő következő megállapodás kilátásai.
Draghi visszaütött a görög játékosnak
Az EKB váratlan döntése „taktikai lépés”, mellyel Mario Draghi csak a jegybank tárgyalási pozícióit erősíti. Válaszul az új görög pénzügyminiszter eddigi húzásaira, melyekkel a lehető legkedvezőbb starthelyzetet próbálja elfoglalni Athén számára.
„Ez a döntés az államokra, a kormányokra hárítja a felelősséget és ez legitim” – fogalmazott Hollande, aki szerint „az EKB azt üzente a görög kormánynak, hogy be kell jelentenie a reformjainak a keretét”.
„Meg kell tehát találnunk a megegyezést ahhoz, hogy meglegyen a keret, hogy a görögök megcsinálhassák a reformokat, fizetni tudják az adósságot és ugyanakkor az európai szolidaritás is érvényesüljön. Ezt a munkát gyorsan el kell indítani” – tette hozzá.
Hollande csütörtökön fogadta a görög miniszterelnököt, aki azt megelőzően az uniós intézmények vezetőivel tárgyalt Brüsszelben. A francia elnök jelezte, arra kérte Cipraszt, „menjen el Merkel kancellárhoz is, mert ezt meg kell tennie, hiszen egy közösséghez tartozunk. (A kancellár) fogadni fogja” – hangsúlyozta Hollande.
„Franciaországnak az a szerepe, hogy megoldást találjon, hogy hozzájáruljon a megállapodáshoz a görögök szavazatának tiszteletben tartásával” – erősítette meg a francia elnök, aki szerint „semmi nem lenne rosszabb a görögök megalázásánál”.
„A megszorítás semmi esetre sem megoldás sem a görögök, sem a többiek számára” – mondta Hollande.
