Az euróövezet egészében erre az évre a GDP 1,6 százalékos növekedésével számol a prognózis, amely jövőre 1,8, 2017-re pedig 1,9 százalékra gyorsul. A teljes uniót tekintve a GDP várható emelkedése idén 1,9 százalék, 2016-ban 2,0, és 2017-ben 2,1 százalék lehet.
Reformok kellenek
A gazdasági növekedés fenntartásához és erősödéséhez az egyes országokban folytatni kell a strukturális reformokat a versenyképesség növelése érdekében. Különösen fontos ez a lassuló világgazdasági növekedés és menekültválság gazdasági kihívásai közepette – idézte a bizottság közleménye Valdis Dombrovskist, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnökét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámügyekért felelős francia tagja azt emelte ki, hogy a szolid növekedést a munkanélküliség és a költségvetési hiány csökkenése kíséri.
Munkanélküliség és deficit
A foglalkoztatás várhatóan 0,9 százalékkal javul ebben és a következő évben az euróövezet országaiban, és az ütem 1 százalékra emelkedhet 2017-ben. A munkanélküliség 11 százalékról 2016-ra 10,6 százalékra csökken, majd 2017-ben 10,3 százalék lesz. Az EU egészét tekintve az előrejelzés 2015-ben 9,5, 2016-ban 9,2, 2017-benn és 8,9 százalékot jelez.
A bizottság véleménye szerint a költségvetési kilátások folyamatosan javulnak. 2015-ben a GDP-hez viszonyított deficit az euróövezetben is várhatóan csökken a költségvetési konszolidációs erőfeszítéseknek és az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhetően. A menedékkérők érkezésének is lehet pozitív hatása az európai gazdaságra, amennyiben a tagországok megkönnyítik az újonnan érkezők munkavállalását. Noha az EU egészét tekintve a növekedés hatása várhatóan nem számottevő, az egyes tagállamok számára jelentős lehet.
A jelentés szerint növekszik a folyó fizetési mérleg többlete az euróövezetben az alacsonyabb olajáraknak és a kereskedelmi mérleghiány csökkenése jóvoltából. 2017-ben azonban a folyó fizetési mérleg többlete várhatóan valamelyest szűkül például az olaj drágulása és a cserearányok romlása miatt – áll az Európai Bizottság közleményében.
