Már nem helyi problémáról beszélünk
Legyen szó akármilyen kórokozóról, rovarról vagy szennyezőről, a terjedés jelentősen felgyorsult és a távolságok is kibővültek, ezáltal nehezítve a hatékony és időszerű válaszreakciót – és nagyobb veszélynek kitéve mindannyiunk táplálékát, egészségét, megélhetését, sőt, akár az életünket is.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az egyre nagyobb számú határokon átívelő állati és növényi betegség ellen jelentette meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az élelmiszerlánc veszélyeinek elhárításáról szóló praktikus, a megelőzést segítő módszereket és eszközöket összefoglaló kiadványát.
Sokakat érint
Minden évben 10-ből egy ember betegszik meg szennyezett vagy romlott ételtől, és becslések szerint 420 000 embernek ez az életébe is kerül. Az újonnan megjelenő betegségek több mint 70 százaléka állati eredetű, melyek akár komoly közegészségügyi problémába is torkollhatnak. A szemes termények teljes termésének harmadát veszítjük el évente különböző növénybetegségek miatt, melyek könnyedén átterjedhetnek egyik országról, illetve kontinensről a másikra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása, az erdők eltűnése, a túllegeltetés és a klímaváltozás csak néhány az okok közül. Ezeken túl a konfliktusok, a világkereskedelem erősödése szintén növelik az ilyen veszélyek kitörésének és gyors továbbterjedésének esélyét. Az élelmiszer beszennyeződhet a feldolgozás vagy az értékesítés során, melyek gyakran több országon át ívelő folyamatok.
Az új kommunikációs technológiák kellenek
A FAO által bemutatott eszközök egyértelművé teszik, hogy átfogó megközelítéssel igenis lehetséges a gyors válaszlépés, amiben az új kommunikációs eszközök az információcsere megkönnyítésével segítenek. Egyes afrikai országokban (Maliban, Ugandában és Tanzániában) állattenyésztők az EMA-i applikáción keresztül értesülnek arról, mi történik a földeken.
Ezen felül az adatok valós időben a FAO globális állatbetegség információs rendszerébe, az EMPRES-i-be is bekerülnek, ezáltal pedig országos, regionális és globális szinten is hozzáférhetővé válnak a szakemberek számára. Ugandában ennek köszönhetően a nemzeti hatóságok által kiadott haszonállat figyelmeztetések megduplázódtak, időben tudtára adva a gazdáknak, hogy valamely betegség miatt körültekintőbb eljárásra van szükség.
Ezek okozzák a problémát
Mobil eszközökkel növényi betegségek, mint például a búza rozsdabetegsége (egy gombafertőzés, ami tönkreteszi a búzatermést) is megfigyelés alatt tartható, azáltal, hogy a szakértők folyamatában látják a betegség terjedését. Az egyiptomi vándorsáska, egy komoly károkat okozó „utazó”, gyakran jelent veszélyt az élelmiszerellátásra Afrikában és Ázsiában – egy 40 milliós sáskaraj mintegy 35 000 ember elől képes elenni az élelmet. Az eLocust3 rendszernek köszönhetően azonban, melyet már a 19 legveszélyeztetettebb országban használnak is, javult a sáskák útvonalának nyomon követése.
A FAO hónapról hónapra kiadja az élelmiszerlánc krízismenedzsment információs adatlapot, mellyel országok jelentős csoportjainak és további intézményeknek segít a határokat nem ismerő élelmiszerlánc problémák kezelésében. A korai előrejelzéseit az ENSZ szervezet negyedévente jelenteti meg.
