A BoE negyedéves jelentéséből az olvasható ki, hogy a brit gazdaság tovább halad az elkezdetett növekedési pályán. Érdemes kiemelni azonban egy részt, amely szoros összefüggésben áll a jegybank vezetőitől múlt héten elhangzottakkal.
A jelenlegi gazdasági körülményeket elemző fejezetben ugyanis a szerzők kiemelt részt szentelnek az implikált volatilitásnak, amely az opciós ügyleteken keresztül azt jelzi, hogy a befektetők milyen jövőbeni mozgásokra várnak a piacokon. A dokumentum szerint jelenleg az implikált volatilitás kifejezetten alacsony, ám hosszabb távon már magasabb mérték érzékelhető. Mindez arra utal, hogy a nagy központi bankoknak továbbra is komoly hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy tiszta és jól kalkulálható információkkal szolgáljanak a piaci szereplőknek megfelelő iránymutatás (forward guidance) mellett.
Felborzolt kedélyek
A múlt héten azonban ezzel némileg ellentétes hangokat ütöttek meg a BoE vezetői. Miközben a brit jegybank eddig igencsak következetesen tartotta magát az iránymutatásához, és a piaci szereplők kényelmesen elkezdhették beárazni, hogy a brit gazdaság jelenlegi tempója mellett a jövő év első felében várható először kamatemelés, a helyzet most megváltozott. Mark Carney ugyanis egy csütörtöki rendezvényen úgy nyilatkozott, hogy a BoE a vártnál korábban is elkezdheti emelni a kamatot. Ennek következtében egy pénteki Reuters felmérés szerint 45 közgazdászból már 10 arra számított, hogy még idén léphet a jegybank. Érdemes megjegyezni, hogy a BoE májusi előrejelzésében még kifejezetten azt kommunikálta, hogy nincs szükség korábbi kamatemelésre ahhoz, hogy tartani tudják az éppen 2 százalék alatti inflációs célt.
Ha pedig ez nem lett volna elég a befektetőknek és az elemzőknek, pénteken a BoE helyettes kormányzója, Charlie Bean nyilatkozta egy interjúban, hogy üdvös lenne egy kamatemelés a jelenlegi kedvező helyzetben. Bean szerint ugyanis ez azt is bizonyítaná, hogy a brit gazdaság jó állapotban van, amellett, hogy – meglátása szerint – senki sem akarhat tartósan ilyen alacsony kamatszintet – írja a CNBC a Reuters híre alapján.
Izgalmas időszak jön
A hét elején egyelőre csupán abban lehetünk biztosak, hogy a napokban több információ áll majd rendelkezésünkre az esetleges jegybanki lépések mérlegeléséhez. Kedden inflációs adatok érkeznek a szigetországból, majd szerdán lát napvilágot a BoE legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyve. Ez utóbbi nemcsak a helyzetértékelése miatt lesz izgalmas, hanem amiatt is, hogy volt-e esetleg olyan jegybankár, aki nem a jelenlegi kamatláb szinten tartása mellett szavazott. Mindemellett a csütörtöki kiskereskedelmi adatok is tovább árnyalhatják majd a képet.
Az elkövetkező időszakban két további eseményre lesz majd érdemes odafigyelni a brit központi bank részéről. Egyrészt a BoE monetáris tanácsának 9 tagja közül 3 távozik június és augusztus között, a helyükre lépők hozzáállása pedig ismeretlen, így ők akár meglepetéseket is okozhatnak.
A másik esemény, hogy a központi bank éppen nemrég kapott különleges felhatalmazást, hogy felügyelje az ingatlanpiaci árak alakulását. A bank illetékes bizottsága (Financial Policy Committee) kedden ülésezik majd, mindazonáltal a jegyzőkönyv csak hetekkel később kerül nyilvánosságra. Az ülés azért lesz lényeges, mert a brit gazdaság egyik legnagyobb kockázata a túlhevült ingatlanpiac (az árak több mint 10 százalékkal emelkedtek a múlt évben). Bár az aggodalmaknak kétségkívül van alapjuk, Bean helyettes kormányzó – aki egyébként a hónap végén nyugdíjba megy – ebben a kérdésben is optimista, és úgy vélte, a BoE képes kézben tartani a helyzetet.
Hogyan tovább?
Bár az elemzők többsége még mindig a 2015 első negyedévében esedékes kamatemelést várja, és a BoE eddig a legkevésbé sem mutatkozott kiszámíthatatlannak, az idei év második fele akár még váratlan eseményeket is tartogathat. Mindenképpen elsődleges kérdés lesz az ingatlanpiac alakulása (főleg Londonban), ugyanis ez az a belső kockázat, amely leginkább vezethet korai kamatemeléshez. Emellett a munkaerőpiac, illetve az árstabilitás szoros monitorozása mellett az állampapírpiac alakulása is izgalmas szempont lehet a döntéshozóknak, ha továbbra is a hozaméhség, és nem a fundamentális tényezők vezetik majd a befektetőket.
Mindenesetre Mark Carney-ról tudható, hogy nem fél éles váltással módosítani a politikáját. A kanadai jegybank élén 2010 áprilisában úgy nyilatkozott, hogy helyénvaló lenne visszafogni a monetáris stimulus mértékéből. Kanada ekkor 3,7 százalékos éves növekedési kilátással nézett szembe, amely magasabb volt, mint az a 3,4 százalék, mellyel idén Nagy-Britannia gazdasága bővülhet. Akkor júniusban a kanadai központi bank fel is emelte az alapkamatot, szemben azzal, hogy kicsivel korábban még a tartás mellett kötelezték el magukat. Ezután a következő 3 hónapban kétszer is kamatot emeltek. Egy ilyen gyors váltás utáni nem fokozatos kamatemelés ma még elképzelhetetlen lenne Nagy-Britanniában, azonban az biztos, hogy lesz mire figyelnünk a következő hónapokban.
