Hirdetésnek álcázott trójaiak
A legelterjedtebb trójai típus 2016-ban a hirdetések egy formája volt, 20 kártékony programból 16 hirdetésnek álcázott trójai volt. Ezek a trójai programok képesek felülírni az alapbeállításokat, köztük a rootolási folyamatokat, így ezek a kártékony programok nemcsak agresszív hirdetéseket jelenítenek meg a fertőzött készüléken, hanem gyakran ellehetetlenítik a használatát és nagy valószínűséggel titokban más alkalmazásokat is telepítenek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A rootolás folyamán a felhasználó root user-ré/superuser-ré válik, vagyis egy olyan felhasználóvá, akinek teljes hozzáférése van minden utasításhoz és fájlhoz az operációs rendszerben. Ezek a trójaiak képesek akár vásárolni is a Google Play Áruházban, sőt kihasználni a korábban foltozott biztonsági réseket, mivel a felhasználó nem telepítette a legújabb frissítést.
Továbbá ezek a malware-k modulokat telepíthetnek a rendszer főkönyvtárába, ami nagyon megnehezítheti a fertőzött készülék javítását és kezelését. Néhány trójai hirdetés még arra is képes, hogy megfertőzze a helyreállítási lehetőségeket, és ilyen módon gátolja a készülék gyári beállításainak visszaállítását és a probléma megoldását.
Ilyen rosszindulatú szoftvert már többször találtak a hivatalos Google Play Áruházban, például Pokemon GO leírásnak álcázva magukat. Ezt az alkalmazást több mint 500.000 alkalommal töltötték le, és Trojan.AndroidOS.Ztorg.ad-n éven regisztrálták.
Mobil zsarolóprogramok fejlesztései
2016-ban összesen 153.258 egyedi felhasználó elleni trójai zsarolóprogram támadást észleltek összesen 167 országban – ez 1,6-szor több mint 2015-ben.
A modern zsarolóprogramok felugró ablakokkal teszik lehetetlenné a készülékek használatát. Ezt az elvet használta a legnépszerűbb mobil zsarolóprogram, a Trojan-Ransom.AndroidOS.Fusob nevű trójai.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ez a trójai elsősorban Németországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban volt aktív, és elkerülte a FÁK és a környező országok felhasználóit. A program elindulása után ellenőrizte a készülék nyelvi beállításait és némi eredmény elérése után, leállította a készüléket. A kiberbűnözők általában 30.000-60.000 Ft összegért oldották fel a készülékek blokkolását. A váltságdíjat gyakran előre feltöltött iTunes kártyák segítségével kellett fizetni.
Mobil banki trójai: égbeszökő fenyegetések
Tavaly tö bb mint 305.000 felhasználót összesen 164 országban támadtak meg a mobil banki trójaiak, míg 2015-ben csupán 56. 000 felhasználót ért pénzügyi támadás mobil készülékén keresztül 137 országban. Oroszország, Ausztrália és Ukrajna vezeti a leginkább érintett országok listáját.
A mobil banki trójai programok tovább fejlődtek az év folyamán, például sokan közülük képesek megkerülni az új Android rendszer biztonsági mechanizmusait és ekképpen folytatták a felhasználói adatok lopását.
Ugyanakkor a mobil banki trójaiak programozói új képességekkel egészítik ki kártékony programjaikat. Például a Marcher program-család amellett, hogy felülírja a szokásos banki alkalmazások végrehajtásait, átirányítja a felhasználókat a pénzügyi intézmények honlapjáról adathalász oldalakra.
A Dark Web illúziója
Az INTERPOL Global Complex for Inovation részlegének szakértői szerint – akik egyébként közreműködtek a jelentés elkészítésében – a sötét web továbbra is a legvonzóbb platform az illegális üzleti tevékenységekre. Tekintettel arra, hogy biztosítja a névtelenséget, alacsonyak az árai, ügyfélorientált, a sötét web kiváló felület a bűnözők számára, hogy kommunikáljanak akár az ügyféllel, akár egymással, valamint különböző termékek és szolgáltatások árusítására, beleértve a mobil kártevő készletek eladását is.
A kártékony programokat szoftver csomagokként értékesítik (például távoli hozzáféréssel működtethető trójai programok – RAT-ok, azaz remote access Trojans), vagy személyre szabott egyedi megoldásokat, kifinomult eszközöket is vásárolhatunk.
„Tavaly nőtt a száma az olyan hirdetéseknek álcázott trójai programoknak, amelyek képesek rendszergazda szintű jogokat szerezni. A tavalyi év során ez volt a leggyakoribb fenyegetés, és nem látjuk a jelét a tendenciaváltozásnak” – fejtette ki Roman Unuchek, a Kaspersky Lab USA Senior Malware elemzője.
„A kiberbűnözők kihasználják azt a tényt, hogy a legtöbb készülék operációs rendszere nem vagy későn kap frissítést és így a régi rendszer sebezhetőségei ismertek valamint könnyen hozzáférhetőek. Sőt, azt látjuk, hogy a mobil készülékek bűnözői világa kicsit zsúfolttá kezd válni és emiatt a kiberbűnözők új felületeket keresnek. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez az új felület az IoT-k lehetnek” – vonta le a következtetéseket a szakértő.
