A politikus nem először állt a nyilvánosság elé hasonló bejelentéssel. Így tett 2013-ban a KDNP és 2014 tavaszán is. Az elmúlt esztendőkben a törvény megalkotását elsősorban az tette aktuálissá, hogy a devizahitelesek jelentős része került kilátástalan helyzetbe, s az ilyen családok hosszú távon is alkalmatlanná váltak gondjaik megoldására.
Harminc éve működik a magáncsőd intézménye Európában
Sok lakáshitelét törleszteni nem képes família megszorult helyzetét tovább nehezítette, hogy hasonlóan járt tartozásaival a közműszolgáltatók felé is. És jöttek a szankciók, az árverezések, a kikapcsolások, amelyek után bekövetkezett a vagyonvesztés, sok esetben még ez sem oldotta meg az adósok problémáját.
A tervezett törvényről ugyan már több nyilatkozatot tettek a kormány politikusai, de a részletekről egyelőre vajmi keveset ismer a honi közvélemény. Egyelőre még csak találgatni lehet, saját elképzeléssel áll elő a kormányzat, vagy adaptálja a más országokban már bevezetett törvényi gyakorlatot?
A magáncsőd intézménye nem újkeletű dolog. Több mint harminc esztendeje működik Európában. Dániában 1984-ben, az Egyesült Királyságban 1986-ban, Franciaországban 1989-ben, Finnországban és Norvégiában 1993-ban, Svédországban, Ausztriában és Németországban 1994-ben, Hollandiában és Belgiumban 1998-1999-ben vezették be. A Közép-Kelet-Európa-i országok is gyorsan kapcsoltak, először Észtország vezette be az intézményt 2004-ben, de azóta Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is alkalmazza ezt a törvényes lehetőséget.
Cél, hogy tiszta lappal kezdhessék újra az adósok
Az európai magáncsőd eljárások lényege egy olyan helyzet teremtése, amely megoldja, hogy az adóscsapdába került magánemberek és a családok az eljárás végén „tiszta lappal” kezdhessék újra az életüket. Ez utóbbi egészen pontosan annyit tesz, hogy az eljárás végén az adós mentesül a korábbi tartozásainak a kötelezettsége alól. A mentesítő döntés egyébként nem függ a letörlesztett adósság mértékétől. A magáncsőd eljárás első szakasza azért megy, hogy az adós és a hitelező bíróságon kívül meg tudjon egyezni. Ha ez nem sikerül, akkor következik a bírósági eljárás.
Ha bárki is azt gondolná, csak egyszerűen csődöt kell jelentenie, s máris megoldódik minden adósi problémája, az nagyot téved. A szomszédos Ausztriában alkalmazott magáncsőd eljárás (Privatkonkurs) során először úgyszintén bíróságon kívül próbál megegyezni az adós és a hitelező. A tapasztalatok szerint ez az esetek jelentős részében nem sikerül. Akkor jön a bírósági eljárás, ami az előzmények után érthetően kényszeregyezséggel zárul. A korábbi gyakorlat szerint kényszeregyezség esetén az adósnak két év alatt adósságának húsz százalékát kellett letörlesztenie, illetve lehetősége nyílhat harminc százalék letörlesztésére öt esztendő alatt.
Magyar modell, vagy külföldi adaptáció
Amennyiben nem jött létre fizetési egyezség, a vagyontárgyak értékesítésére kerül sor. Készül egy fizetési terv, amely teljesítése esetén a fennmaradó adósságokat elengedik. Ha a fizetési terv sem kerül elfogadásra, jön az úgynevezett lefölözési eljárás, ekkor minimum három, maximum hét évig elvonja a vagyonfelügyelő az adós jövedelmének egy maghatározott százalékát.
Milyen lesz a magyar modell az még a jövő zenéje. Harrach Péter azonban bejelentésekor azt is jelezte, hogy családi csődvédelem során egy ideig szünetelhetnek a végrehajtások. Ha a parlament jóváhagyja a törvényt, akkor a moratórium két évig is eltarthat majd.
