Átmeneti a megtorpanás
Varga Mihály azt mondta: az elmúlt években konszolidálták az ország gazdaságát, megteremtették a felzárkózás lehetőségének alapjait. A gazdaság évi 2,5-3 százalékkal növekszik, és bár idén az első negyedévben kissé megtorpant a fejlődés, ez csupán átmeneti tényezőknek tudható be – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Úgy folytatta, hogy kedvezően alakul a foglalkoztatottság: huszonhat éve nem dolgoztak annyian, mint 2015-ben. Az OECD és a hitelminősítők véleménye egyre pozitívabb Magyarországról, és mindezt nem hitelfelvétellel, hanem konszolidációval sikerült elérni – hangsúlyozta a tárcavezető.
Bővíteni kell a szakképzést is
Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy azokat az ösztönzőket kell megtalálni, amelyek segítik a vállalkozói szellem kiteljesedését, valamint az innováció megvalósulását, a gazdasági fejlődéshez ugyanis erre a két tényezőre van szükség.
A növekedés alapjait az olyan felsőoktatási intézmények teremtik meg, mint amilyen az Óbudai Egyetem, amely nemzetközileg elismertté vált az általa oktatott tudományterületeken mind kutatásban, mind pedig innovációban – mondta a miniszter.
Kiemelte: a felsőoktatás jövőjét úgy kell elképzelni, hogy figyelembe vesszük a világban zajló folyamatokat, így a globalizációt és a változó technológiai környezetet. A minőségi oktatásnak alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac igényeihez – fűzte hozzá, megjegyezve: sok területen a szakemberek hiánya gátolja a fejlődést, ezért alapvető fontosságú a szakképzés bővítése.
Mik az előnyök?
Varga Mihály rámutatott a felsőfokú duális képzések jelentőségére, és kormányzati célként jelölte meg, hogy 2020-ig az ilyen képzésekben részt vevők aránya elérje a nyolc százalékot „a legfontosabb területeken”.
Azt is hangsúlyozta, hogy a fiatalok nem azokra a szakokra jelentkeznek, amelyekre a munkaerőpiac leginkább igényt tart, ezért a kabinet azt tervezi, hogy felhívja a figyelmet a természettudományos, valamint a műszaki végzettség előnyeire.
Folytatódik a béremelés
A tárcavezető a felsőoktatási dolgozók helyzetéről is említést tett. Kijelentette: a gazdaság állapota lehetőség biztosít rá, hogy vonzóbbá tegyék ezt az életpályát, és felidézte, hogy már idén tizenöt százalékos béremelést kaptak az oktatók, a jövedelemnövekedés pedig a következő években is folytatódik majd.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy az esemény közös ünnepet jelent a Kárpát-medencei felsőoktatási intézményekkel, amelyek több magyar oktatója is részt vett a rendezvényen. „Egyre inkább megtelik tartalommal az a nemzetpolitika”, amelyet a kormány a kezdetektől követ – mondta, felidézve a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotását, amely nyolcszázezer határon túli magyar számára tette lehetővé a magyar állampolgárság megszerzését.
A miniszter hangsúlyozta, hogy csak a legnagyobb megbecsüléssel tud szólni a felsőoktatási intézmények oktatóiról, akik garanciát jelentenek arra, hogy a magyar egyetemek és főiskolák továbbra is a világ élvonalába tartoznak majd.
Mi a kormány víziója?
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a kormány víziója egy egységes magyar felsőoktatási tér a Kárpát-medencében. Ennek létrejöttét elsősorban a képzési kínálat felülvizsgálatával akarják elősegíteni.
A cél az, hogy a határon túli magyar fiatalok lehetőleg anyanyelvükön és minőségi felsőoktatási rendszerben tanuljanak a szülőhelyükön, ezért a képzési kínálat érdemi bővülése várható ezekben a régiókban.
A pedagógusnapi ünnepségen az egyetem elismeréseit is átadták. Az esemény tiszteletadás a magyar nyelvű felsőoktatásban dolgozóknak, és egyben a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának kifejezése – írták a meghívóban.
