Magyarország nettó finanszírozási képessége a régiós országokét meghaladva, Németország, Hollandia szintjén van. Ez azt jelenti, hogy az ország adósságállománya folyamatosan csökken, pedig válság előtt kiemelkedően magas volt a régióhoz képest – fejtette ki. Ha ez így folytatódik, Magyarország külső adósságállományának nettó értéke eléri Lengyelország szintjét. Míg korábban a régióban Magyarország volt a legsérülékenyebb ország, mostanra „belesimul” a régióba, ami pozitív folyamat az igazgató szerint.
Kuti Zsolt kitért arra, hogy az utóbbi fél évben a vártnál jobban nőtt a lakosság állampapír-kereslete, valamint a bankok is több állampapírt vásároltak, ami hozzájárult Magyarország devizakitettségének mérséklődéséhez, és így sérülékenységének csökkentéséhez. A jegybank önfinanszírozási programjának beindítása után, az utóbbi két évben a korábbinál mintegy 1400 milliárd forinttal több állampapírt vettek a bankok – ismertette.
A forintosítás lecsökkentette Magyarország devizakitettségét – mondta, hozzáfűzve, hogy az államnál hasonló folyamat zajlott, míg a válság előtt 50 százalék körül volt a devizaállomány, ez mostanra valamivel 30 százalék fölé csökkent. A jegybank igazgatója úgy vélekedett, ez a folyamat folytatódik, több ebbe az irányba ható intézkedést hozott a MNB.
