2024 július 21

Elpocsékolt uniós forrás? Kritikát kapott a kormány

Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására.

Az új, 2014-ben kezdődő időszakban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A magyar kormány a Brüsszelnek leadott operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrást különített el energetikai korszerűsítésekre – köztük a lakóépületek felújítására. Lázár János nyilatkozata alapján mindez most hirtelen változni látszik.

Sok energia kell a háztartásoknak

Tudni kell, hogy a lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2.7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában (NÉS) a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1.6 PJ-t. A NÉS-ben, azaz a kormány által elfogadott számítások szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül.

Nincsenek megtakarítások

A háztartások évek óta várják a beígért, ámde folyamatosan csúszó uniós támogatási programok megjelenését. Felmérések szerint a magyar lakosság 85 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz.

Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor ugyanilyen jogos elvárás a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken az ország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is – ráadásul uniós pénzből.

A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés – áll az Energiaklub állásfoglalásában.