A dollár erősödése is veszéllyel fenyeget
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) pénteki éves miniszteri értekezlete elé időzített helyzetértékelésükben kifejtik, hogy az olajárak ismét elég magasak ahhoz, hogy enyhülhessen a fő globális termelőkre nehezedő nyomás – így szinte biztos, hogy az OPEC-értekezlet nem módosítja a kitermelési célkvótát -, másrészt továbbra is elég alacsonyak ahhoz, hogy jelentős növekedési lendületet adjanak az olajimportőr országoknak.
A Capital Economics szerint az, hogy az olajár a 45 dollár körüli januári mélypontokról visszaemelkedett a 60-70 dolláros sávba, legalábbis időlegesen enyhítette az elhúzódó, károkat okozó defláció kockázatát a veszélyeztetett térségekben, mindenekelőtt az euróövezetben és Japánban. A ház szerint továbbra is vannak jelentős, potenciálisan árfelhajtó hatású kockázatok, köztük az erősödő globális kereslet és a geopolitikai veszélyek. Érvényesülnek komoly lefelé ható kockázatok is, például a dollár esetleges további erősödése, az amerikai kínálat újbóli megugrása, vagy az iráni szankciók feloldása.
Élénkülni fog az amerikai olajipar
A Capital Economics elemzői szerint valójában ezek a kockázatok nagyobbak, és így az olajárak esése a valószínűbb; a ház ennek alapján azzal számol, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára 2015 végére 60 dollárig süllyed vissza. A cég szerint azonban mindezek ellenére számos ok van a derűlátásra. Az olajárak eddigi részleges visszaemelkedése az év eleji mélypontokról várhatóan elégségesnek bizonyul a kitermelés és az iparági beruházások növeléséhez.
Különösen kirívó volt az olajárak összeomlása után az amerikai olajipari aktivitás zuhanása, ami az idei első és valószínűleg a második negyedévben is negatívan hatott az amerikai gazdaság egészének teljesítményére. Az olajárak és a működő kitermelő létesítmények száma közötti szoros összefüggés azonban arra vall, hogy az amerikai olajipar aktivitása is hamarosan élénkül – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.
1 százalékot is hozzáadhat a globális GDP-hz
A ház számításai szerint minden 10 dollárnyi olajárcsökkenés a globális hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 0,5 százalékának megfelelő jövedelem-átcsoportosítást eredményez az olajtermelő gazdaságoktól a nettó importőr országokhoz. Természetszerűleg a termelő országok is költenek fogyasztásra, de viszonylag erős a megtakarítási hajlamuk, amit jelez az is, hogy sok olajtermelő ország folyómérleg-egyenlege jelentős többletet mutat. Mindezek alapján az valószínűsíthető, hogy 10 dollárnyi olajárcsökkenés 0,2 százalékkal növelheti a globális fogyasztási kiadásokat.
A Capital Economics londoni elemzői szerint ezen az alapon az olajárak tavaly óta végbement tartós 50 dolláros esése – 110 dollárról az elmúlt időszak 60 dollár körüli szintjére – akár 1 százalékot is hozzáadhat a globális GDP-értékhez, fél-fél százalékos megoszlásban 2015-ben és 2016-ban.
Csökkenteni fogja a kvótát az OPEC?
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays londoni iparági szakelemzői csütörtöki helyzetértékelésükben igen valószínűtlennek nevezték, hogy az OPEC a pénteki értekezleten csökkentené kitermelési kvótáját, tekintettel arra, hogy a megnövekedett geopolitikai kockázatok így is veszélyeztetik az észak-afrikai és a közel-keleti termelők kínálatát.
A ház szerint ugyanakkor elképzelhető a kvóta megemelése, mivel a szervezet ezzel csak formálisan elismerné a napi 30 millió hordós jelenlegi kvótát egyébként is jelentősen meghaladó tényleges csoportszintű kitermelést. A Barclays szakértőinek becslése szerint májusban az átlagos napi OPEC-kínálat 31,39 millió hordó volt.
