A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) egy Cologny (Genfi kanton) székhelyű, svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát.
Legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.
Így kezdődött
A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza: Klaus Schwab, a közgazdaságtan tanára, a genfi egyetem későbbi professzora majdnem ötszáz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhely kongresszusi központjába, az első Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra, hogy az amerikai multinacionális vállalatok terjeszkedése és erősödése miatt aggódó európai szakemberekkel megismertesse az általa tanulmányozott új amerikai vállalatvezetési módszereket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A saját költségén finanszírozott eszmecsere szakmailag és anyagilag is gyümölcsöző volt, támogatókra talált, felkeltette az igényt további találkozók megtartására. Az ötletgazda 25 ezer svájci frank nyereséget könyvelhetett el. Schwab ebből a tőkéből még abban az évben megalapította az Európai Vállalatirányítási Fórumot, amelyet a sajtó már „egy ötlet diadalaként” méltatott.
Folyamatosan bővül a kör
Az 1973-as események, a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab-izraeli háború kitörése miatt a vállalatvezetésről a gazdasági és társadalmi kérdések elemzésére tevődött át a tanácskozások súlypontja, majd 1974-től a meghívottak köre politikusokkal, újságírókkal, vezető értelmiségiekkel bővült. 1975-ben, az első tengerentúli (mexikói) küldöttség megérkezésével elindultak a globális nyitás útján.
Az anyagi alapok biztosítására 1976-ban bevezették a tagdíjfizetéssel egybekötött szervezeti tagsági rendszert. Az európai együttműködés lehetőségeinek felmérését az évek során egyre inkább felváltotta a világméretű kooperáció problémáinak tanulmányozása. Erre utalt, hogy az addig Európai Vállalatirányítási Fórumként működő tanácskozás 1987-től Világgazdasági Fórumként folytatta tevékenységét. A névváltoztatás időszerűségét igazolta, hogy két évvel később a tagoknak már több mint a fele Európán kívüli országból érkezett.
Az éves találkozók számos fontos nemzetközi kezdeményezés kiindulópontjává váltak, sőt politikai konfliktusok megoldására is vállalkoztak, történelmi események helyszínéül szolgáltak. A világgazdasági fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el, ami új fejezetet nyitott a magán- és közszféra együttműködését elősegítő globális fórum történetében.
Voltak érdekes pillanatok
Még a hetvenes években történt, hogy az alapító, Klaus Schwab megkérte a titkárát, hívja fel neki Giscard d’Estaing-t. Az alapító Olivier Giscard d’Estaing üzletemberre gondolt, titkára azonban annak fivérét, Valéry Giscard d’Estaing francia államfőt kapcsolta. Amikor Schwab meghallotta a francia elnök jellegzetes hangját, ijedtében és meglepetésében gyorsan letette a kagylót.
Az sem köztudott, hogy az 1979-es találkozó alkalmával rendezett első jótékonysági hangversenyen a zürichi kamarazenekar koncertjét vendégként az akkori angol miniszterelnök, Edward Heath dirigálta.
1987-ben Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter felszólalásában ösztönözte a résztvevőket a Szovjetunióval való kapcsolatok felvételére. „Adjatok egy esélyt Gorbacsovnak” – mondta. A német politikus beszéde fordulópontot jelentett a hidegháború lezárásának folyamatában.
A davosi fórumnak köszönhető a törökök és a görögök 1987-ben már a fegyveres konfliktus rémével fenyegető vitájának elsimítása is. A két állam kormányfője, Turgut Özal és Andreasz Papandreu 1988-ban itt írta alá a davosi nyilatkozatot. (Két évvel korábban ugyanitt még csak a kézfogásig jutottak el.)
1989-ben Davosban zajlott le az Észak- és Dél-Korea közötti első miniszteri szintű találkozó, 1990-ben pedig Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár itt tárgyalt a német újraegyesítésről Hans Modrow keletnémet kormányfővel. 1992-ben Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök, Nelson Mandela és Mangosuthu Buthelezi zulu politikus davosi közös megjelenése adott új lökést a korábbi fajüldöző állam átalakulásának.
Az amerikai elnökök közül először Ronald Reagan ismerte fel Davos jelentőségét, és többször is videoüzenettel csatlakozott a fórumhoz. Hivatalban levő amerikai elnökként először Bill Clinton vett részt az eszmecserén 2000-ben.
Jelentések a fórum előtt
A Világgazdasági Fórum éves találkozóit Davosban tartják, ez alól csak a 2002-ben New Yorkban megrendezett tanácskozás volt kivétel. A szervezők a találkozó helyszínének megváltoztatásával az amerikai város iránti szolidaritásukat fejezték ki a 2001. szeptember 11-i terrortámadás miatt.
A tanácskozás előtt minden évben közzéteszik a Globális kockázatok című jelentést, amelyben a tanácskozás résztvevőit tájékoztatják a legfontosabb globális problémákról. A fórum elé időzítve a napokban jelent meg az Oxfam nemzetközi segélyszervezet tanulmánya, amely többek között megállapítja, hogy a globális lakosság leggazdagabb 1 százalékának több vagyona van, mint a fennmaradó 99 százaléknak összesen. A fórum egy másik előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása 5,1 millió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben a világ 15 vezető országában.
