Blair, aki 1997-től 2007-ig töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az általa alapított politikai elemzőműhely – The Tony Blair Institute for Global Change – online fórumán pénteken közzétett tanulmányában azt írta: a kormány előtt két, a parlament asztalán legalább négy Brexit-forgatókönyv fekszik, mindegyik rendkívüli különböző, egymással összeegyeztethetetlen végkimenetelekkel.

A kormánynak ezek közül ki kell majd választania egyet, de honnan lehet tudni, hogy választók a referendumon pont arra a változatra szavaztak? – teszi fel a kérdést a volt miniszterelnök.

Blair szerint ebben a helyzetben a józan ész azt diktálja, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről ismét a választók mondjanak véleményt.

Nem ugyanaz lenne a kérdés

Ha ez újabb népszavazást jelent, akkor ez nem a 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert – referendum megismétlése lenne.

Az új népszavazáson azt kell mérlegre tenni, hogy Nagy-Britannia milyen helyzetben van most, az Európai Unió teljes jogú tagjaként, és milyen helyzetben lesz az EU-n kívül a kilépési feltételek alapján – áll Tony Blair elemzésében.

A tanulmány szerint ehhez a választáshoz támpontot nyújt a 2016-os népszavazás óta ismertté vált új, jelentős mennyiségű információtömeg, és az, hogy a kormány milyen kilépési feltételeket tud elérni az unióval folyó tárgyalásokon.

Blair szerint ha mindezen új információtömeget a brit választók mérlegre teszik, és ennek alapján is a távozás mellett döntenek, akkor Nagy-Britannia valóban elhagyja az Európai Uniót.

Nincs egyetértés

A volt munkáspárti miniszterelnök nem először fejti ki azt a véleményét, hogy újabb népszavazásra lenne szükség a brit EU-tagságról. Blair visszatérő érvelése az, hogy a referendum idején még senki nem tudta, mivel jár a kilépés az Európai Unióból.

A konzervatív párti brit kormány azonban mereven elveti bármiféle újabb népszavazás gondolatát.

Az utóbbi időben azonban befolyásos nemzetközi üzleti szervezetek is jelezték, hogy az egyre markánsabban mutatkozó Brexit-kockázatok miatt szükségesnek tartanának egy második referendumot.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben Londonban ismertetett éves országjelentésének egyik komoly feltűnést keltő kitétele szerint nagyon kedvező hatást gyakorolna a brit gazdaság növekedési kilátásaira, ha a Brexitről szóló döntést „például egy újabb népszavazás eredményeként” vissza lehetne fordítani.

Az OECD modellszámításai szerint ha London az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, jövő márciusig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe – amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már 2019-ben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések jelentős része 2019-re 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsít a brit gazdaságban.