Örmény választások – Nyugatbarát fordulat Pashinyan győzelme után?

Nikol Pashinyan centrista kormánypártja, a Polgári Szerződés Pártja nyerte meg a sorsdöntő parlamenti választásokat Örményországban.

A voksolást a nemzetközi elemzők kulcsfontosságúnak tartották annak eldöntésében, hogy a hárommilliós dél-kaukázusi ország folytatja-e a közeledést a Nyugathoz, vagy behódol a hagyományos szövetségese, Moszkva felől érkező gazdasági és politikai nyomásnak.

A választási bizottság közlése szerint a részvételi arány 59%-os volt. Összesen 19 párt és szövetség mérettette meg magát, de a mandátumok túlnyomó többségét végül három fő politikai erő szerezte meg.

Az örmény választások hivatalos végeredménye

A miniszterelnök hétfőn győzelmet hirdetett, miután az előzetes eredmények alapján pártja a töredékszavazatok újraelosztása után a szavazatok több mint 50%-át, így a parlamenti többséget is megszerezte.

„Az örmény nép a békére, a regionális jólétre és az együttműködésre szavazott” – jelentette ki Pashinyan hétfői beszédében.

Örményország külpolitikája – Kötéltánc Kelet és Nyugat között

A 2018 óta hatalmon lévő Pashinyan sikere mögött komoly geopolitikai feszültségek húzódnak. Ez volt az első általános választás azóta, hogy Örményország elsöprő katonai vereséget szenvedett Azerbajdzsántól, amely erőszakkal elfoglalta a korábban 100 000 etnikai örménynek otthont adó Hegyi-Karabah enklávét.

Az örmény kormány azóta látványosan igyekszik távolodni Moszkvától: Jereván elindította az EU-csatlakozási folyamatot célzó törvényt, és felgyorsította az örmény-azerbajdzsáni békefolyamatot. Ez a folyamat egy amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás révén valósul meg, amely Donald Trump amerikai elnök támogatását is elnyerte. Jerevánban nemrég egy nagyszabású csúcstalálkozót is rendeztek EU-vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételével.

Pashinyan ugyanakkor tisztában van az ország előtt álló realitásokkal, és hétfőn óvatosan fogalmazott a jövőt illetően:

„Folytatjuk a Nyugattal való közeledés útját, de folytatjuk részvételünket és tagságunkat az Eurázsiai Gazdasági Unióban.”

Oroszország gazdasági nyomásgyakorlása

Oroszország, Örményország legnagyobb kereskedelmi partnere, nem nézi jó szemmel a nyugatbarát fordulatot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyomatékosan figyelmeztette Jerevánt, kijelentve, hogy „az ukrajnai válság is az EU-csatlakozás felé tett erőfeszítésekkel kezdődött”, és utalt a súlyos gazdasági következményekre.

Oroszország jelenleg rendkívül kedvezményes áron, 177,50 dollárért adja a földgáz ezer köbméterét Örményországnak, miközben az európai piaci ár meghaladja a 600 dollárt. Nyomásgyakorlásként Moszkva a választások előtti két hétben be is tiltotta az örmény virágok, ásványvíz, konyak, valamint a friss zöldségek és gyümölcsök exportját.

Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerint a Nyugat „beavatkozott” a választásokba, az ellenzékre pedig „példátlan nyomás” nehezedett, ami megmutatta, hogy az örmény társadalom „rendkívül polarizált”.

A Hegyi-Karabah konfliktus hatása a közvéleményre

A választási eredményeket az örmény fővárosban nem követte átütő katarzis, az emberek a szokásos módon élték mindennapjaikat. Pashinyan hazai bázisa jelentősen megkopott: míg 2021-ben még 54%-on állt a támogatottsága, ez mára körülbelül 30%-ra esett vissza. Sokan nem bocsátják meg neki a Hegyi-Karabah elvesztése utáni engedményeket. Az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodás is megosztja a lakosságot: 44% támogatja, 41% ellenzi.

A jereváni Köztársaság téren dolgozó 70 éves kertész, Lala, boldogan fogadta az eredményt: „Izgatott vagyok. Pashinyan az, aki békére visz minket, megemelte a nyugdíjakat, és ingyenes az egészségügyünk.”

A középkorú generációt képviselő Gohar ugyanakkor szkeptikus az európai integrációval kapcsolatban: „Nincs bizonyítékom arra, hogy az Európai Unió Örményországra várna. Grúzia és Törökország is régóta vár.” A miniszterelnök békeprogramjára utalva keserűen hozzátette: „Hegyi-Karabahban is béke van most, de nincsenek örmények. Nem akarom, hogy itt is ugyanez történjen.”

A fiatalabbak szerint a külpolitikai csaták helyett a humanitárius válságra kellene koncentrálni. A 25 éves Arshak kiemelte: „Mielőtt az EU-val vagy Oroszországgal való kapcsolatokról beszélnénk, először a Hegyi-Karabahból kitelepített 100 000 örmény menekült kérdésére kellene összpontosítanunk. Joguk van békében élni.”

Bár a gratulációk hétfőn megérkeztek Franciaországtól és az Európai Uniótól is, Örményországnak még nincs EU-tagjelölti státusza. Pashinyan pártja megnyerte a sorsdöntő csatát, de a valódi politikai és gazdasági kötéltánc csak most kezdődik Jereván számára.