A mindennapjainkban érezzük
A célzott védekezés feltételeit megteremtő felderítés és a védekezés volumene az ellenőrzött időszakban csökkent. Hozzátette: nem mutatható ki összefüggés a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfű pollen koncentrációjának változása között.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Hazánkban a parlagfű széles körű elterjedése számos negatív hatással jár. 2013-ban közel 2,5 millió ember szenvedett allergiás megbetegedésben, a hazai allergének közül első helyen a rendkívül erősen allergizáló parlagfű-pollen áll, melynek főszezonja két hónapon belül, általában július közepén kezdődik – hívta fel a téma aktualitására a figyelmet Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője.
Folytatta: bár a parlagfű elleni védekezésre jelentős erőforrást fordít a társadalom, az erőfeszítések ellenére a parlagfű pollen koncentrációja nem csökkent Magyarországon. Fontos kérdés pedig ez, mivel a parlagfű pollen magas szintje egészségügyi problémákat okoz és ezáltal további jelentős egészségügyi kiadásokat generál.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nekik kéne lépniük
Az ÁSZ ellenőrzésének célja ezért annak megállapítása volt, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013-2015 között megfelelően működött-e, a felderítési, szankciós és közérdekű védekezés rendszerében részt vevő hatóságok szabályszerűen látták-e el ezzel kapcsolatos feladataikat, illetve a parlagfű elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések elősegítették-e a hosszú távú célok megvalósulását – ismertette a kommunikációs vezető.
Majd ezt követően Németh Erzsébet részletesen bemutatta az ellenőrzött rendszert. A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld használójának törvényi kötelezettsége, melyet a védekezés rendszerében résztvevő költségvetési szervek ellenőriznek és szankcionálnak. Az első fokon eljáró hatóságok végzik a parlagfűvel borított területek felderítését, helyszíni ellenőrzését, a közérdekű védekezés elrendelését, növényvédelmi bírság kiszabását.
A védekezés rendszerében egyéb költségvetési szervek is szerepet kaptak. A kormányhivatalok mezőgazdasági szakmai tevékenységének irányítását, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a földművelésért felelős miniszter gyakorolja – sorolta a felügyeleti vezető.
Mi lesz a hosszútávú célokkal?
Az ÁSZ megállapította, hogy a keretrendszer és a vonatkozó szabályozási környezet kialakítása megtörtént, a védekezés során megtett intézkedések elősegítették, azonban nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását – mondta Németh Erzsébet felügyeleti vezető.
Hozzáfűzte: a stratégiai dokumentumok és a kapcsolódó akcióterv összességében nem teremtették meg a parlagfű elleni védekezés teljesítmény-értékelésének feltételeit sem. Ezt követően diagramon szemléltette a jelentés egyik fontos megállapítását, miszerint a parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségi kockázat nem csökkent, a pollen országos napi átlagkoncentrációja minden évben többszörösen meghaladta a célértéket.
