Ignazio Visco a bank éves közgyűlésén kijelentette: az uniós szabályok merev alkalmazása nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy az európai hatóságok komoly sokkokra nem tudnak megfelelően reagálni, hanem a fertőzés továbbterjedését is csak nehezen lesznek majd képesek megakadályozni.
A költséges állami bankszanálási akciók kiküszöbölésének céljából az új uniós szabályok előírják, hogy közpénz csak akkor fordítható erre célra, ha a részvényesek és a nagy betétesek már állták a rájuk eső veszteséget.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Visco szerint azonban az azonnali állami beavatkozás elejét veheti a vagyonvesztésnek anélkül, hogy szükségképpen veszteséget okozna az államnak, sőt, még nyereséget is hozhat.
„Ha kivételes eszközként is, de vissza kellene állítani ennek a beavatkozásnak a lehetőségét” – mondta Visco.
A bankelnök azt is szemére hányta Brüsszelnek, hogy a pénzügyi stabilitást figyelmen kívül hagyva nem engedélyezte, hogy társaságot hozzanak létre az olasz bankok nem teljesítő hiteleinek kezelésére.
Olaszország sok más uniós tagállammal ellentétben a válság idején nem hajtott végre állami bankmentő akciókat. A három évi recesszió során azonban tömegesen mentek tönkre vállalatok és személyek, és az olasz bankrendszer 360 milliárd euró rossz hitelt halmozott fel. Az új uniós szabályok viszont alig adnak mozgásteret a kormánynak.
