Sok pénz ment az italra
Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője a közleményben úgy fogalmazott: a piac nagyarányú bővülésének egyik motorja, hogy a nagy forgalmú szomjoltó italokból átlag felett bővült az élelmiszerboltok bevétele az elmúlt tíz hónap során. Csak szomjoltó italokból tíz százalékkal, mintegy 275 milliárd forintra emelkedett az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma egyik időszakról a másikra.
Értékben és mennyiségben is kiemelkedik kétszámjegyű növekedésével ezek közül az energia- és sportital, valamint a jeges tea. De átlag feletti mutatókat regisztráltak értéket tekintve sörnél, szénsavas üdítőitalnál, ásványvíznél és gyümölcslénél is – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Nielsen közleményében azt is kiemelte, hogy figyelemre méltó a 200 négyzetméteres és kisebb hagyományos üzletek jelentős piaci részesedése szénsavas üdítőitalnál, energia- és sportitalnál továbbá sörnél; 42, 40, illetve 39 százalékkal. Erősen koncentrált viszont az ásványvíz bolti eladása, mivel a 400 négyzetméternél nagyobb egységek viszik el a forgalom 72 százalékát – közölték.
Ezekben a boltokban költjük a pénzt
A bolttípusok forgalmát elemezve rámutattak: a bolttípusok súlya némileg változott az élelmiszerek eladásánál. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek piaci részesedése élelmiszereknél 38 százalékról 39-re emelkedett értékben. Ezzel egy időben a 2500 négyzetmétert meghaladó üzletek részaránya 28-ról 27 százalékra csökkent.
Közölték azt is, hogy változott az élelmiszer-kiskereskedelem közel 18 ezer üzletből álló hálózatán belül az összesen mintegy 15 600 hagyományos kis üzlet helyzete is: míg az 51-200 négyzetméteres boltok részaránya az élelmiszerek eladásából 17 százalékról 18-ra emelkedett, addig az 50 négyzetméteres és kisebb egységekre 9 százalék után 8 százalék jutott.
