Szól a vészharang
A legradikálisabb szakszervezet, a CGT felhívásához most először csatlakozott az FO szakszervezet is, mintegy 172 városban hirdetve tiltakozó felvonulást. A három másik nagy szakszervezet viszont most sem kívánt részt venni a tiltakozásban, amely már nem kizárólag a munkajogi reform ellen, hanem a kormány szociális politikája és liberális gazdaságpolitikája ellen is irányult.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
„Meg akarjuk húzni a vészharangot a következő ügyek miatt, a munkanélküli segélyrendszer, és jövőre a nyugdíjrendszer átalakítása miatt” – hívta fel a figyelmet közleményében az FO szakszervezet.
A korábbi megmozdulások eddig nem hoztak igazi sikert, miután Emmanuel Macron államfő első legjelentősebb reformjával szemben nem voltak elég jelentősek a tömegmozdulások ahhoz, hogy azok meghátrálásra késztessék a kormányt.
A tüntetők száma
Szeptember 12-én az első tiltakozáson a belügyminisztérium szerint 223 ezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek, de a következő tiltakozónapokon már kevesebben voltak, szeptember 21-én 132 ezren, október 19-én pedig már csak 38 ezren, s így a kormány a tavaszi választási kampányban bejelentett menetrendnek megfelelően kihirdette a munkajogi reform rendeleteit. Országszerte csütörtökön is több ezren vonultak utcára, de a központi felvonuláson már alig 8 ezren jelentek meg Párizsban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A parlamentben november 21-én kezdődik a rendeletek ratifikálásáról szóló vita.
A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó, 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét.
A vitás kérdések
A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával és azzal nem értenek egyet, hogy csökkenni fog a vitatott elbocsátások eseten a jogorvoslati idő. A kormány célja, hogy a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget öt év alatt legalább hét százalékra csökkentse.
A francia államfő június óta egymás után indítja el a reformokat valódi társadalmi ellenállás nélkül, annak ellenére, hogy a felmérések azt mutatják, a franciák nem vallják magukénak azt a fajta liberális gazdaságpolitikát, amelyet Emmanuel Macron képvisel. A munkajogi reform rendeleteit egy felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka nem támogatta, s 88 százalékuk szerint a kormány jövő évi adópolitikája elsősorban a vagyonosoknak kedvez.
Elemzők szerint a köztársasági elnök által az országnak a kampányban ígért átalakítása semmilyen tényleges ellenállásba nem ütközik, az embereket sem a szakszervezeteknek, sem az ellenzéknek nem sikerül tömegesen az utcára vinniük a kormánnyal szemben, miközben Emmanuel Macron már megkezdte a következő reformokról, a munkanélküli segélyezés és a nyugdíjreform átalakításáról az egyeztetéseket a szakszervezetekkel és a munkaáltatói szervezetekkel.
