A 130 áldozattal járó, november 13-i párizsi merényleteket a francia kormány szerint a trafikokban megvásárolható, feltölthető bankkártyákkal finanszírozták. A személyi okmányok bemutatása nélkül megvásárolható kártyákra évente 2500 euró tölthető fel.
Külföldi pénzügyi források finanszírozzák a merényleteket
„A terroristáknak azért sikerül merényleteket elkövetniük, mert pénzügyi forrásokkal tudnak rendelkezni Franciaországban és külföldön” – mutatott rá Michel Sapin. „A kérdéses összegek kicsik, mert a terroristák nem akarnak nyomokat hagyni” – tette hozzá. A 2016 első hónapjaiban kihirdetetésre kerülő rendeletben a kormány ezért kötelezővé teszi személyi igazolvány bemutatását a feltölthető kártyák megvásárlása esetén.
A radikalizálódás miatt a titkosszolgálatoknál nyilvántartott emberek listájához pedig ezentúl hozzáférése lesz a pénzügyminisztérium pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni részlegének, annak érdekében, hogy amennyiben az adott személy esetében a terrorveszély ténylegessé válik, minden vagyonát és bankszámláját azonnal zárolni lehessen, a gépkocsiját vagy ingatlanjait pedig lefoglalhassák a hatóságok.
A pénzügyminiszter azt is jelezte, hogy kérni fogja az uniós tagállamoktól, hogy gyorsítsák fel a pénzmosás elleni európai direktíva megvalósítását, amelyet eredetileg 2017-re tervezett az Európai Unió.
„Szimpátiaüzeneteket és támogatásokat kaptunk külföldi kollegáinktól, de az érzelmességen túl most akcióba kell lépni” – fogalmazott Michel Sapin.
A pénzügyminiszter azt is kezdeményezi, hogy az európaiaknak jobb hozzáférése legyen az úgynevezett Swift pénzügyi tranzakciókhoz, ugyanis a nemzetközi átutalások kilencven százaléka ezen, az Egyesült Államok által ellenőrzött rendszeren keresztül történik.
Gőzerővel zajlanak a házkutatások
A prefektusok 253 ember ellen rendeltek el házi őrizetet, ők este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatják el a lakóhelyüket, és naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön. A házkutatások során 201 fegyvert foglaltak le és 77 helyen találtak kábítószert.
Ezek a házkutatások nem állnak közvetlen kapcsolatban azzal a nyomozással, amely a 130 halálos áldozattal és több mint 350 sebesülttel járó november 13-i merényletsorozat miatt indult, hanem elsősorban megelőző jellegűek további terrorcselekmények megakadályozására.
Tíz nappal a terrorakciókat követően hétfőn lesznek az első temetések. A 130 áldozat 29 városból származott, és 25-en közülük külföldiek vagy kettős állampolgárok mintegy húsz országból, többségük 20 és 35 év közötti fiatal. Francois Hollande francia államfő részvételével a nemzeti megemlékezést pénteken tartják Párizsban, az Invalidusok udvarán.
Csökkent a szimpátia a brit dizsihadisták iránt
A The Sun című brit tömeglap megbízásából a Survation közvélemény-kutató cég által elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a nagy-britanniai muszlim közösség 5 százaléka „jelentős”, 14 százalék pedig „valamelyes” szimpátiát érez a Szíriában harcoló brit dzsihadisták iránt.
A felmérés szerint ugyanakkor 71 százalék egyáltalán nem rokonszenvezik velük.
A kutatás eredményeit ismertető cikkében a The Sun is kiemeli, hogy a „riasztó számok” ellenére a brit dzsihadisták támogatottsága csökkenőben van a nagy-britanniai muszlimok körében, különösen a tunéziai és a párizsi merényletek óta.
A lappal azonos cégcsoporthoz tartozó Sky News hírtelevízió márciusban megrendelt felmérése még azt mutatta, hogy akkoriban a brit muszlimok 28 százaléka rokonszenvezett a Szíriában harcoló fiatal brit dzshiadistákkal a jelenlegi 19 százalékkal szemben, és 61 százaléknyian – vagyis a mostani aránynál 10 százalékponttal kevesebben – mondták azt, hogy semmiféle szimpátiát nem éreznek irántuk.
Nem támogatják a támadást
Az Iszlám Állam szíriai állasai ellen tervezett brit katonai fellépést azonban a brit muszlimok abszolút többsége, 56 százaléka most is elveti, és csak 19 százaléka támogatja.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A válaszadók 38 százaléka a nyugati külpolitikát, például az iraki háborút tartja az Iszlám Állam által elkövetett terrorcselekmények legfőbb egyedi okának. Hat százalék a muszlimok elszegényedését és a nyugati országokban ellenük megnyilvánuló diszkriminációt nevezte fő tényezőnek, 25 százalékuk szerint ugyanakkor a dzsihadista terror fő oka az, hogy az Iszlám Állam vezetői befolyásuk alá hajtják a hátrányos helyzetű fiatalokat.
A felmérésbe bevontak 76 százaléka egyformán fontosnak tartja brit és muszlim identitását; 17 százalékuk szerint a muszlim, 6 százalékuk szerint a brit önazonosság a fontosabb.
Brüsszel sem pihen
A vasárnap este indított műveletek részeként hétfőn további öt házkutatást hajtottak végre a brüsszeli és kettőt a liége-i régióban. Ezek során fogták el az öt gyanúsítottat – derült ki a szövetségi ügyészség közleményéből. A reggeli hatósági fellépéssel így 21-re nőtt a vasárnap este óta Belgiumban őrizetbe vett feltételezett szélsőségesek száma, de az ország első számú körözött személye, Salah Abdeslam továbbra is szökésben van.
„Világos, hogy a (terrorellenes) akció még nem ért véget” – hangsúlyozta hétfőn Jan Jambon belga belügyminiszter az RTBF francia nyelvű közszolgálati adónak nyilatkozva. A politikus a nyomozásról az ügy érzékenysége miatt nem árult el részleteket, így azokat a sajtóértesüléseket sem kommentálta, amelyek szerint Abdeslam Németország felé vette az irányt. „Minden ilyen részlet túlságosan érzékeny, és zavarhatja a nyomozást” – hangsúlyozta. Jambon ugyanakkor arra buzdította a brüsszelieket, hogy éljék úgy a mindennapokat, ahogy eddig.
„Megtesszük az emberek biztonsága szempontjából szükséges intézkedéseket. Az élet azonban nem állhat meg Brüsszelben, sem a gazdasági, sem pedig a társadalmi élet. A hivatalok például nyitva tartanak ma (…). A mindennapi életnek folytatódnia kell” – hangsúlyozta a belügyminiszter.
Szombaton a főváros térségében a legmagasabb szintre emelték a terrorellenes készültség szintjét, miután a Párizsban végrehajtott terrortámadáshoz hasonló terrorakció előkészületéről szereztek értesülést. A Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) újabb helyzetelemzést tesz közzé a nap folyamán, és a kormány majd ennek alapján dönt arról, fenntartja-e a Brüsszelben korábban elrendelt sürgősségi intézkedéseket, köztük a metró, az óvodák és iskolák zárva tartását.
