Az ipari termelés volumene 6,9 százalékkal nőtt 2018 januárjában az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt januári adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,5 százalékkal emelkedett.
Export és belföldi értékesítés
Az ipari export volumene 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 3,4 százalékkal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 7,9 százalékkal emelkedtek.
Az ipar belföldi értékesítése 0,4, ezen belül a feldolgozóiparé 16,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Hasított a feldolgozóipar
Az iparon belül a döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 8,4, míg a csekély súlyú bányászaté 94 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 18,1 százalékkal visszaesett, főként az előző évinél sokkal melegebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2018. januári átlagos középhőmérséklet 8,5 Celsius-fokkal magasabb volt a 2017. januárinál).
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 5,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 10,5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a közúti gépjármű gyártásáé 0,9 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,7 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, a híradástechnikai berendezés gyártása 51 százalékkal nőtt, míg az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 4,9 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapi alacsony bázisnál. Minden alágazatban növekedést regisztráltunk, ezen belül a legjelentősebb súlyú (27 százalék) húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 14,6 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 20 százalékkal az italgyártás bővült.
Alágak és az alacsony bázis
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kis súlyt képviselő gyógyszergyártás nőtt, amihez részben az alacsony bázis hatása járult hozzá.
Az előző havi számottevő csökkenést követően a vegyi anyag, termék gyártása januárban 11,8 százalékkal emelkedett (a 16 szakágazatból csak egyben volt visszaesés).
A közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 16,1, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 24,5 százalékkal emelkedett mind a belföldi, mind az exportkereslet bővülése miatt.
Folytatódott a növekedés a villamos berendezés gyártásában is, a kibocsátás 6,2 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelés 6,1 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása 3,0 százalékkal csökkent, nagyrészt a közel egynegyed súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős visszaesése miatt.
A kis súlyt képviselő egyéb feldolgozóipar, ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 9,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban az orvosieszköz-gyártás exportcsökkenésének következtében.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében januárban (3,0 százalékos létszámnövekedés mellett) 3,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában emelkedett, a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon (14,2 százalék), a legkevésbé Észak-Magyarországon (3,0 százalék).
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 12 százalékkal nagyobb volt 2017 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 22, az új exportrendelések 10,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 6,2 százalékkal elmaradt a 2017. januáritól.
Hatalmasat ugrott az építőipar
Januárban 43,2 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene. 2018 januárjában az építőipari termelés volumene 43,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 48,4, az egyéb építményeké 33,4 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján januárban az építőipar termelése 6,4 százalékkal emelkedett az előző havihoz mérten.
Mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 48,4, az egyéb építményeké 33,4 százalékkal emelkedett 2018 januárjában az előző év azonos hónapjához képest. Előbbiek növekedése az ipari épületek mellett lakóépületek, oktatási épületek építésének eredménye, utóbbiak esetében a termelés gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák és közműépítések következtében bővült.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 59,4, az egyéb építményeké 22,5, a speciális szaképítésé 39,3 százalékkal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 5,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 35,0%-kal bővült, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 33,5 százalékkal csökkent. Az épületek körében lakóépületekre, szállodaépítésre, ipari üzemek építésére kötöttek nagyobb értékű szerződéseket.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene január végén 108,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 22,9, az egyéb építményeké 158,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.
