Úgy vélte, ez történelmi lehetőséget jelent a hazai gazdasági élet szereplői, az állam és a háztartások számára egyaránt.
Ebben mi vezetünk
Az irányadó kamatszint az MNB megalapítása óta nem volt ilyen alacsony, egyúttal minden vizsgált szegmensben csökkentek a reálkamatok. Megjegyezte, hogy a régióban mindenütt csökkent a reálkamat, de Magyarországon a legjobban.
Az állampapírpiaci, illetve bankközi hozamok historikus mélységbe süllyedtek idén ősszel, sőt, 20 éves horizonton is negatív a hazai bankközi reálkamat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nagy Márton kiemelte: „kegyelmi állapot” van Magyarországon a tartósan negatív kamatkörnyezet miatt. Rámutatott: az ország történetében eddig negatív reálkamatra utoljára a hiperinfláció idején volt csak példa.
Jelezte: a hosszú futamidejű állampapírok hozamai soha, még a válság előtt sem voltak ilyen alacsonyak, ennek pozitív a hatása a gazdaság egyes szektoraira.
Az államadósság is jól jár
Az államháztartás jelentős kamatkiadás-megtakarítást ért el az utóbbi években, a 2013. évi 5 százalékról a GDP 3 százalékára csökkent a kiadás, és tovább mérséklődik, a reálkamat csökkenése kedvezően hat az államadósságra is.
Ebben a környezetben logikus az állam számára, hogy minél hosszabb futamidőre és minél alacsonyabb, előre fixált kamatok mellett bocsát ki állampapírokat – mondta, hozzátéve: az állam ebben a környezetben tovább csökkentheti az államadósságban devizaadósság arányát, ami most 24 százalék.
Elmondta: a háztartások kamatbevétele jobban csökkent, mint a kamatkiadása. A lakosság jövedelmének növekedése eddig nem járt a fogyasztói ráta emelkedésével, a háztartások inkább a beruházásaikra, leginkább lakásszerzésre fordítják pluszjövedelmüket.
A készpénzállomány növekedése
Kitért arra, hogy a jegybank figyelemmel kíséri a hazai készpénzállomány növekedését is, mivel a negatív reálkamatok idején a készpénztartás nem jelent költséget a gazdaság szereplői számára.
A vállalatoknak azt lehet javasolni, hogy fogják vissza a pénzügyi eszközök felhalmozását, a mai környezetben érdemes hitelt felvenniük és beruházniuk, minél hosszabb időre felvett, fix kamatozású forrásokból – mondta.
Az MNB alelnöke jelezte: a bankok vezetői rendszerint elmondják, hogy mennyire fájnak a hitelintézeteknek az alacsony kamatok, ez részben igaz, mert 100 bázispontos alapkamat-csökkentés évi 20-30 milliárd forintos jövedelem-kiesést okoz a bankrendszernek.
Ezt a bankok a nem kamatjellegű bevételek növelésével, így a például a jutalékokkal, vagy különböző költségelemek felszámításával tudják kompenzálni.
A hatékonyság a kulcs
Nagy Márton úgy vélte, a hazai bankrendszerben a költséghatékonyságot tovább kellene javítani, ebben még jelentős tartalékok vannak. A magyar bankszféra a világ egyik legkevésbé hatékony bankrendszere – mondta.
A jegybank alelnöke szerint a bankoknak 20-30 évre kellene fixálniuk a lakáshitelek kamatokat, három nagybank már el is kezdte ilyen kölcsönök nyújtását.
A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek fix kamatozásúak, és az adósságfék szabályok is preferálják a fix kamatozású hiteleket. A jegybank azon gondolkodik, hogy lehetne a meglévő hitelállományt is fix kamatozásúra átváltoztatni – mondta Nagy Márton.
