Ehhez azonban csökkenteni kell az élelmiszerpazarlást, megbecsülni természeti erőforrásainkat és kevesebb energiát használni vagy előnyben részesíteni a megújulókat. Apró változásokkal a mindennapi rutinunkban megálljt parancsolhatunk a klímaváltozásnak. Tegyük hát meg az első lépést és a #WFD2016 hashtag használatával mutassuk ezt meg másoknak is!
Ügyeljünk a vízre
Egy 5-10 perces zuhanyzással a teleengedett fürdőkád helyett rengeteg víz megtakarítható. Ha fogmosás közben elzárjuk a csapot, alig egy liter vizet használunk el, ha azonban közben is folyatjuk, akár 6 literrel is nőhet a fogyasztásunk. Érdemes figyelni a csöpögő csapra, nem is hinnénk, de 11 ezer liter víz is elfolyhat így egy év során.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Étkezz változatosan!
Húsmentes nap beiktatása hetente legalább egyszer nem jelenthet nagy gondot. A szárazhüvelyesekkel (bab, borsó, lencse) teljes értékű ételt kapunk, miközben az ökolábnyomunk (pl. a vízfelhasználás) kisebb lesz. A FAO számos receptötlettel és az idei Hüvelyesek nemzetközi éve kapcsán érdekességekkel is segít ebben.
Előzzük meg a talaj- és vízszennyezést
Ügyelve a hulladékra és környezetbarát tisztítószerek használatával megóvhatjuk a talajt és a talajvizet a káros vegyszerektől és más szennyezéstől.
Válasszuk a szabálytalan zöldséget
Nem baj, ha egy gyümölcs vagy zöldség nem teljesen szabályos és főleg nem indok arra, hogy kidobjuk. Pedig sokszor épp ez a sorsuk, miközben az ízük ugyanolyan, ha nem jobb, mint szabályos társaiké.
Ne vezessen meg a címke
A csomagoláson feltüntetett minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő nem ugyanazt jelenti. A szavatossági idő lejárta sok élelmiszer esetében nem zárja ki, hogy az ne lenne még biztonsággal fogyasztható. Hagyatkozzunk a józan észre és az érzékeinkre!
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kevesebb műanyag
Kerüljük a túl sok csomagolásba bújtatott élelmiszereket és vásárláskor vigyünk magunkkal bevásárlószatyrot. A műanyag poharak és palackok helyett válasszunk tartósabb megoldást.
Élelmiszertárolás okosan
Előfordul, hogy túl sok mindent zsúfolunk be a hűtőbe vagy a spájzba. Ilyenkor rendezzük úgy, hogy a korábban vásárolt, vagy rövidebb szavatosságú élelmiszerek legyenek inkább szem előtt. Amit már megbontottunk, tegyük visszazárható tárolóba, hogy tovább frissek maradjanak és ne menjenek bele bogarak.
Nincs baj a maradékkal
Túl sokat főztél? Semmi gond! Lefagyaszthatsz belőle kisebb adagokat vagy készíthetsz belőle valami mást. A legtöbb étteremben fél adagot is lehet rendelni, vagy a maradékot el is lehet csomagoltatni. Előbbit választva nem csak az élelmiszerpazarlásra figyelsz oda, hanem a pénztárcádra is.
Válasszuk a helyit
A helyi termék vásárlásával a környező termelőket és vállalkozásokat támogathatjuk, és az alacsonyabb transzportigény kisebb ökológiai lábnyomot is jelent.
Bánjunk tudatosan a hulladékkal
Próbáljuk csökkenteni az általunk megtermelt hulladék mennyiségét és válogassuk szelektíven a szemetet, amit már biztos nem tudunk újra felhasználni. A szemét bizonyos része azonban speciális bánásmódot igényel: elemek, akkumulátorok, festékek, mobiltelefonok, gyógyszerek, egyes vegyszerek, tintapatronok stb., ezek különválogatás nélkül károsíthatják a környezetet, bekerülhetnek természetes vizeinkbe.
Az Élelmezésügyi Világnapról
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), minden évben október 16-án – az Élelmezési Világnapon – a szervezet 1945-ös alapítására emlékezik. Szerte a világon több mint 150 országban tesznek ugyanígy, ezzel az ENSZ egyik legjelentősebb napjává emelve az eseményt. A cél felhívni a figyelmet az éhezőkre, hogy az élelem és a tápláló étrend még nem biztosított mindenki számára. 2016-ban az esemény fő témája a klímaváltozás, és tavalyhoz hasonlóan idén is számtalan program várható Budapesten és országszerte.
