Lokális rádiókkal kapcsolatos döntések
A Médiatanács elfogadta a Kaposvár 99,9 MHz és a Veszprém 90,6 MHz helyi, illetve a Pécs 101,7 MHz körzeti rádiós frekvenciaterveket, és a pályázati felhívások tervezetét tíz munkanapon belül közzéteszi hirdetményi úton, valamint a Médiatanács honlapján.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A testület véglegesítette a Derecske 94,7 MHz és a Hajdúszoboszló 100,6 MHz rádiós lehetőségre vonatkozó pályázati felhívások végleges szövegét, és tíz napon belül szintén nyilvánosságra hozza azokat. A pályázati ajánlatokat a közzétételtől számított 32., illetve 35. napokon lehet beadni.
A Hajdúnánás 93,3 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására pályázó, korábban hiánypótlásra felszólított LB Rádió Kft.-t és Kredit Holding Kft.-t a Médiatanács pályázati nyilvántartásba vette, miután újabb beadványaik az előírtaknak megfeleltek.
Az Eger 101,3 MHz helyi rádiós frekvencia pályázati eljárásában a Mátra Centrum Kft. visszavonta ajánlatát, a másik pályázót, az FW Befektetési Kft.-t pedig a testület a tartalmi vizsgálat alapján nyilatkozattételre szólította fel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Két esetben szabtak ki bírságot
A Lánchíd Rádióra 200 ezer forintos bírságot szabott ki a Médiatanács, mert egy vizsgált januári adáshéten hat napon is, a vállalásához képest több ismétlést, valamint kevesebb hír-, nemzetiségi és helyi közéleti műsort tett közzé.
A TV2 szolgáltatóját 140 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezte a testület, mert a Mokka szeptember 21-ei adása részletekbe menő, szabálytalan termékmegjelenítésben mutatta be egy biztosítótársaság gépjárműbalesetek esetén nyújtott szolgáltatásait. A műsor így alkalmas volt a termék direkt népszerűsítésére, és a műsor hangneme a reklám fogalmába tartozó árubemutatásként volt értékelhető, a jelzett termékmegjelenítés mint hirdetési forma helyett.
Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban
A Médiatanács elfogadta és az interneten közzétette a hírműsorok társadalmi sokszínűségét vizsgáló legfrissebb tanulmányát, amelyből kiderül: továbbra is az elmúlt évek átlagának megfelelő 17,1 százalékos arányban szerepeltek a vizsgált társadalmi csoportok: például a nemzeti kisebbségek intézményei; a szakszervezeti, az érdekvédelmi szervezetek; a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévők; civil szervezetek; munkaerőpiaci szempontból inaktívak; egyházak stb.
A tavalyi második félévet felölelő jelentés szerint az elemzett kategóriákon belül a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 44,1 százalékban, jelentős médiafelülethez jutottak az inaktívak (22,5 százalék) – ezen belül legtöbbször a fiatalok, illetve a nyugdíjasok –, a civil (17,4 százalék) és az érdekvédelmi szervezetek (12,1 százalék).
A 2,3 százalékot elérő nemzeti és etnikai kisebbségek említésszámain látható, hogy a legutóbbi év nagy változása után részleges visszarendeződés zajlott: emelkedett a határon túli magyarok (35,4 százalék) és stagnált a romák (33,5 százalék) megoszlása, csökkent ugyanakkor a bevándorlók szereplése (16,8 százalék). Utóbbiak reprezentációit a bűnözés kontextusa dominálta (39,7 százalék).
A civil szervezetek kategóriáján belül figyelemre méltó, hogy a kereskedelmi híradók magasan (27 százalék) reprezentálták a helyi civileket, és összességében nőtt az egyházi civil intézmények megjelenése (13,2 százalék) is. Említésre méltó volt még a külföldi civilek reprezentációja (12,3 százalék).
Őket figyelték
Az összefoglaló az M1, a Duna Tv, a TV2, az RTL Klub, az ATV, a Hír Tv és az Echo Tv híradóira, továbbá a Magyar Rádió Déli és Esti Krónika című műsoraira, illetve az azóta megszűnt Class FM híreire terjedt ki.
