Az Európai Bizottság 500 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re és 200 milliót a Metára az uniós digitális szolgáltatásokról szóló szabályok megsértése miatt. A döntés célja, hogy tisztább versenyt és nagyobb választási szabadságot biztosítson a felhasználóknak. Vajon elfogadják a büntetést a cégek?

Az Európai Bizottság keményen odacsapott a techóriásoknak. 500 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re és 200 milliót a Metára, mert megsértették az uniós digitális szabályokat. A döntés üzenetértékű. Brüsszel szerint eljött az ideje a fair versenynek és a fogyasztói szabadságnak a digitális világban –  számolt be az EU döntéséről a Reuters.

A két cég reakciója

Az Apple válaszában jelezte, hogy nem fogadja el a döntést és megtámadja a bírságot.

A mai bejelentések egy újabb példája annak, hogy az Európai Bizottság tisztességtelenül célozta meg az Apple-t egy sor olyan döntésben, amelyek rosszak a felhasználók magánéletére és biztonságára, rosszak a termékekre nézve, és arra kényszerítenek bennünket, hogy ingyen adjuk át a technológiánkat” – áll az Apple e-mailben elküldött közleményében.

A Meta reagálása is hasonló volt:

Emailben küldött üzenetükben hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottság megpróbálja megakadályozni a sikeres amerikai vállalkozásokat. De a kínai és európai vállalatok számára lehetővé teszi, hogy eltérő szabályok szerint működjenek.

„Ez nem a pénzbírságról szól. A Bizottság arra kényszerít minket, hogy változtassunk üzleti modellünkön és több milliárd dolláros tarifát szab ki a Meta-ra, de közben alacsonyabb szintű szolgáltatást követel tőlünk” – olvasható a közleményükben.

Apple nem rejtheti el az olcsóbb alternatívákat

Az uniós döntés szerint az Apple megsértette az úgynevezett „anti-steering” szabályt, amely megtiltja a platformoknak, hogy megakadályozzák a fejlesztőket és szolgáltatókat abban, hogy olcsóbb vagy alternatív fizetési megoldásokra irányítsák a felhasználókat.

Az iPhone gyártót továbbra is azzal vádolták, hogy megsértette a DMA-szabályokat. Mivel megakadályozta a felhasználókat, hogy alternatív alkalmazásboltokat és alkalmazásokat töltsenek le az internetről a sideloading néven ismert gyakorlatban.

Ez azt jelenti, hogy az Apple nem teheti, hogy egy alkalmazásfejlesztő az App Store rendszerén kívüli előfizetésre vagy vásárlásra hívja fel a figyelmet. Még akkor sem, ha az olcsóbb lenne a fogyasztónak. A szabályozók bírálták az Apple feltételeit, mondván, hogy ezek visszatartják a fejlesztőket.

Meta nincs több kényszerített adatcsomag

A Meta (Facebook, Instagram) esetében a Bizottság azt rótta fel, hogy nem biztosított valódi választási lehetőséget a felhasználóknak arra, hogy olyan szolgáltatást válasszanak, amely kevesebb személyes adatot használ fel.

Ez sérti a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályt, amely a felhasználók döntési szabadságát, adatvédelmi jogait és a verseny tisztaságát hivatott védeni. A Meta 2023 novemberében bevezetett bináris fizetés vagy hozzájárulás modellje megsértette a DMA-t. A modell ingyenes szolgáltatást biztosít a Facebook és Instagram felhasználóinak, akik hozzájárulnak a nyomon követéshez, amelyet reklámbevételekből finanszíroznak. Alternatív megoldásként fizethetnek egy hirdetésmentes szolgáltatásért.

Brüsszel: a digitális piacok új játékszabályok szerint működnek

„A digitális szolgáltatásokról szóló szabályozás kulcsfontosságú eszköz, hogy egyenlő versenyfeltételeket és valódi fogyasztói választási lehetőséget teremtsünk.” – hangsúlyozta Teresa Ribera az igazságos digitális átmenetért felelős uniós biztos.

Mindenesetre a cégeknek két hónap áll rendelkezésükre, hogy teljesítsék az utasításokat vagy bírságokat kockáztassanak.

Brüsszel célja, hogy ne csak a fogyasztók, hanem a kisebb technológiai szereplők is méltányos körülmények között versenyezzenek az online térben. A mostani bírságügy precedenst teremthet más, szabályszegő nagyvállalatok számára is. A szankciókat az Európai Bizottság végrehajtó testülete egy éven át tartó vizsgálata követi. Ellenőrzik, hogy a vállalatok betartják- e a digitális piacokról szóló törvényt, amely arról szól, hpgy a kisebb vállalatoknak mekkora lehetősége van a nagy cégek űltal uralt piacra bejutni.