A kutatás során a 18-59 éves célcsoport érdeklődési körét, időkihasználását és ezek arányát, valamint a tájékozódási preferenciáikat és szabadidős tevékenységeiket vizsgálták. Most megtudhatjuk a kutatás eredményeinek összefoglalójából, mik a legérdesebb következtetések.
Fontos az egészséges életmód
Minden második magyar (50%) érdeklődik a gasztronómia, de csak minden nyolcadik (13%) az üzleti trendek és a gazdaság iránt. Az egészséges életmód közel minden második magyar (45%) figyelmét felkelti.
A külföldön érvényesülés minden hatodik magyart (17%) érdekel; majdnem ugyanannyian érdeklődnek a külföldi lehetőségek, mint a bulvárhírek (18%) iránt.
A saját szakmán belüli hírek és információk leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiakat (56%) vonzzák, míg a személyiségfejlesztés a felsőfokú végzettséggel bíró nőket (60%).
Nem fordítunk elég időt magunkra
A 18-59 éves lakosság nagyjából fele (47%) fordít elegendő időt a személyiségfejlesztésre, míg pontosan a fele (50%) a szakmai informálódásra; az „elegendő” az adott személy szerint ideálisnak tartott időt jelenti. Nagyjából minden harmadik ember (36%) érzi úgy, hogy mindkét területre elegendő időt tud fordítani. Leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elégedettek az időráfordítással: 55 százalék és 59 százalék az aránya a célcsoportban azoknak, akik saját személyiségük fejlesztésére, valamint a friss szakmai ismeretek elsajátítására elegendő időt tudnak fordítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Korcsoportot tekintve a személyiségfejlesztésre szánt idővel a 18-29 éves korosztály a leginkább elégedett (56%), míg a 30-39 évesek körében ez az arány mindössze 38 százalék.
A vélhetően leginkább szabadidőben végzett személyiségfejlesztés valamivel jobban elsikkad az erre affinisek körében, mint a munkaidőben is végezhető szakmai önfejlesztés: a személyiségfejlesztés iránt érdeklődők fele, míg a szakmai információkra fogékony alcsoport kétharmada véli megfelelőnek az adott témára fordított időt.
Tesztekkel fejlesztenénk magunkat
A 18-59 éves korosztály a legszívesebben (47%) tesztek kitöltésével és értékelésével fejlesztené személyiségét: különösen a személyiségfejlesztés iránt affinis alcsoport körében (67%), de a szakmai- és személyes önfejlesztés iránt egyszerre érdeklődőknek is kétharmada preferálja ezt a módot (64%); míg pszichológus által vagy rendezvényen csupán minden negyedik (23%) érdeklődő fejlesztené magát szívesen.
Okostelefont és tabletet ilyen célokra mindössze a lakosság 13 százaléka, vagyis minden nyolcadik magyar használna, miközben videók segítségével minden harmadik (31%) magyar fejlesztené önmagát.
Ingyenesen elérhető, személyiségfejlesztéssel és üzleti témákkal kapcsolatos interjúkat, előadásokat tartalmazó okostelefonos applikációt mindössze az okostelefont használó internetezők 11 százaléka töltene le okostelefonjára, azaz minden tizedik magyar.
Egyre többen fejlesztenék magukat
Amennyiben a magyarok rendelkeznének napi 30 perc szabadidővel, akkor 40 százalék töltené azt legszívesebben családi és baráti kapcsolatok ápolásával. Pontosan ugyanannyi, mint amennyi alvásra és pihenésre fordítaná az idejét. A szépségápolás minden tizedik (10%), míg a film- és sorozatnézés minden negyedik (26%) magyar számára kívánatos szabadidős tevékenység.
Minden hetedik magyar (15%) fordítaná szabadidejének 30 percét személyiségfejlesztésre és szakmai ismeretek elsajátítására. Ez az arány valamivel magasabb (22%) a fiatalok, illetve a felsőfokú végzettséggel bírók (22%) körében. A személyiségfejlesztés és szakmai ismeretek elsajátítása iránt egyszerre érdeklődők körében már közel 40 százalék szánná az említett szabad 30 percet e témákra.
