Egynegyede felel meg az előírásoknak
Az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely a Financial Times című londoni üzleti napilap megbízásából készített tanulmányban felidézte, hogy az általános brit szabályozás értelmében az unión kívüli országokból érkezők – a hiányszakmáktól eltekintve – felsőfokú végzettség esetén kaphatnak munkavállalói vízumot, és a feltételek között szerepel az is, hogy nagy-britanniai munkaszerződésük alapján évente legalább 20 800 font (8,3 millió forint) fizetésben részesüljenek.
Ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, és onnantól ezt a szabályrendszert alkalmazná az unióban maradó országokra is, e feltételeknek a Nagy-Britanniában dolgozó EU-állampolgárok 25 százaléka felelne meg. Az átlagon belül azonban a mezőgazdaságban, valamint az egy kategóriaként vizsgált kiskereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozó uniós munkavállalóknak mindössze 4, illetve 6 százaléka teljesítené a vízumelőírásokat – áll a Migration Observatory pénteki elemzésében.
Enyhítenének a vízumfeltételeken?
A kutatóműhely hangsúlyozza, hogy éppen e két foglalkoztatási terület a legnagyobb felvevője az uniós társállamokból érkező munkavállalóknak. A Migration Observatory adatai szerint csak a brit kiskereskedelmi és vendéglátóipari ágazatban – vagyis az üzletekben, a szállodákban és az éttermekben – 442 ezer külföldi EU-állampolgár dolgozik. Ők a terület teljes alkalmazotti gárdájának 8 százalékát adják.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az elemzőház szerint Brexit esetén – vagyis ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból – az egész brit bevándorlási szabályrendszer átdolgozása, a vízumfeltételek bizonyos enyhítése lenne valószínűbb, mint az, hogy a brit kormány az unión kívüli munkavállalókra érvényes szabályozást egyszerűen kiterjeszti az EU-állampolgárokra is. Mindazonáltal feltételezhető, hogy bármilyen átdolgozott kritériumrendszernek továbbra is fontos eleme maradna az egyes munkakörökhöz meghatározott végzettségek előírása – áll a Migration Observatory pénteken ismertetett tanulmányában.
Csökkenne a GDP is
Az Oxfordi Egyetem egy másik, gazdasági jellegű kutatóintézete, az Oxford Economics minapi tanulmányában azt is megvizsgálta, hogy milyen hatást gyakorolna a brit gazdaságra, ha Brexit esetén a brit kormány jelentősen korlátozná a bevándorlást az uniós országokból.
A kutatóműhely londoni elemzőrészlegének becslése szerint a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jórészt fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.
Az Oxford Economics londoni elemzői modellszámítások alapján arra jutottak, hogy ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában – a brit kilépés egyéb hatásaival nem is számolva – 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék (GDP) nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.
