Mindezek jól követhetők az egyedülálló MOTIMENT módszertannal, ami hasznos és pontos „tanácsokkal”, mérésekkel segíti a döntéshozókat akár még az okostelefonok okos munkahelyi használatában vagy a munkaerőhiány leküzdésében is. A módszertannal tervezhetővé válnak a irodai számítógépes folyamatok, automatizálással idő takarítható meg, illetve kimutathatók a legnagyobb problémák, ezáltal képes lesz a vizsgált vállalat intenzív fejlődési pályára állni.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Napjainkra jellemző a menedzsment hozzáállásának pozitív változása, egyre többen ismerik fel, hogy fontos az odafigyelés, a kommunikáció, és így az egyén előtérbe kerülésével hatékonyabbá tehetők a munkafolyamatok.
A személyiség befolyása
A személyiség nagyban befolyásolja a csoport munkavégzését, időgazdálkodását. Az Y, Z generációktól rendkívül sokat lehet tanulni, tulajdonképpen görbe tükröt tartanak az X generáció elé. Személyiségfüggő, hogy mennyire kell elmélyüljön valaki egy adott munkában, de akinek könnyebben megy az átállás egyik feladatból egy másikba, az segíthet másoknak ennek az elsajátításában.
A fiatalabb generációnál tapasztalható az okostelefonok állandó jelenléte és használata, ami a „lemaradok valamiről” érzéssel párosul. Nagy arányban látni egy-egy MOTIMENT mérés során, hogy hullámzik a teljesítmény ilyen impulzusok mentén. A munkahelyi mobiltelefon használatának tiltása helyett szembesítsük őket a fáradási görbéikkel – különös figyelemmel a hibás időgazdálkodásra visszavezethető okozókra –, így könnyebben megtaníthatók, hogyan menedzseljék jól az idejüket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Miután az Y és Z generációnak a kezdetektől rendelkezésére áll az informatika, készségszinten megtanulták kezelni a különböző eszközöket használni. Ez hozott egy olyan fejlődést az életükbe, ami során rendkívül gyors lett számukra az információhozzáférés, ezért a mélyebb információ nem érdekes nekik, ellentétben az X generációval, akik viszont nehezebben engedik el a berögzült szokásokat.
Mit tanulhatunk tőlük?
Több, az Y és Z generációk által rutinszerűen alkalmazott fogás van, amelyek megtanulhatók. 10 ujjas vakon gépelés, valamint hogy a chat alkalmazások például részévé váltak a napi munkavégzési rutinnak. Gyakori náluk a mozaik szavak és rövidítések használata munkahelyi környezetben is (hasonlóan, mint a magánéletben pl.: Facebook használata során), és jellemző, hogy digitális bennszülöttek, nem ragaszkodnak a papírhasználathoz, alig használnak nyomtatót.
Gyorsabb náluk az információáramlás, köszönhetően a különböző okostelefon applikációknak, és gyorsabban elsajátítanak számítógépes ismereteket – ezért lerövidül az új munkába álló betanulási ideje.
A fiatalabb generációknál jobban összemosódik a munka és a magánélet, ezek a fiatalok általában már a munkahelyen keresnek és találnak barátokat, közös programokat szerveznek és együtt járnak szórakozni. Nem jellemző rájuk a tipikus „8-tól 5-ig” munkarend, így sokszor előfordul, hogy a leghatékonyabb időszak, nem ebbe az idősávba esik, ez a MOTIMENT méréseivel jól kimutatható.
Mit tud jobban az X generáció?
Az X generáció pozitív jellemzői a munkafolyamatokban, hogy nagyobb a munkafegyelmük és türelmesebbek, illetve tapasztalatukból adódóan megfontoltabbak (bár ezáltal akár lassabbak) a döntéshozatalban. Nem a leggyorsabb hanem a legjobb megoldásra törekednek, így aztán jobban terveznek, alaposabbak, kevesebb hibával dolgoznak, és jobban tudják a cég érdekeit képviselni (bár ez nagyon személy függő), mert lojálisabbak egy munkahelyhez, náluk jellemzőbb a tulajdonosi szemlélet
Gyorsabban átlátják az összefüggéseket és az esetleges mögöttes adatokat, valamint hatékonyabb az időgazdálkodásuk, mert jobban ki tudnak zárni külső tényezőket. Hatékony kommunikáció is jellemzi őket – lehet, hogy nem chatelnek olyan gyorsan, de telefonon hamarabbelintéznek dolgokat. Mindezek mellett pedig jobban kizárják a külső, zavaró tényezőket
Mire figyeljen a munkaadó?
Egy banki adatfeldolgozás területen alapvető elvárás a monotonitás eltűrése, mégis egyre nagyobb az igény a „multifunkcionális” munkatársakra. Munkaidőveszteségeket okozhatnak, ha például valakit a sorozatosan érkező érdeklődő telefonok vagy folyton bevillanó e-mailek megzavarnak az épp zajló munkafázisában. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy folyamatmérés segítségével megállapítsák elsősorban azt, hogy kinél, melyik munkafolyamat, mennyi időt vesz igénybe, ehhez a munkatárs attitűdjét is tanácsos figyelembe venni.
Szerencsére a vezetők részéről egyre gyakrabban tapasztalható, hogy rájöttek, az egyén előtérbe kerülésével hatékonyabbá tehető minden munkafolyamat, fontos a figyelem és a kommunikáció. Nem érdemes túlóráztatni a fáradt dolgozót, hanem a munkafolyamatokat kell optimalizálni, a munkakör betöltésére szükséges időt kell harmonizálni a dolgozó személyiségével. A adott feladatra kijelölt munkatársak különböző folyamatok közötti rotálásával változatosság vihető a munkába. A MOTIMENT méréssel kimutatható az is, hogy melyik munkavállalónak „mi fekszik jobban”, ki tud például ebéd után is ugyanolyan ritmussal dolgozni, ki az, akinél a legkisebb a helyzetbeilleszkedési veszteség.
Az elmélyülést igénylő munkákat lehetőleg ne közvetlenül ebéd előttre vagy utánra időzítsük. A közel 3700 főt vizsgáló mérések eredménye alapján elmondható, hogy látványosan csökken a dolgozók aktivitása ebéd előtt, mert ilyenkor sokan már az ebédre gondolnak az éhség miatt, utána pedig jóllakottan egy ideig még kevésbé képesek odafigyelni.
Megtalálni a megfelelőt
„A mai fiatalok gyorsan akarnak sok területen tapasztalatot szerezni, így fontos lehet különböző cross-tréningek bevezetése, amellyel megállapítható, hogy ki milyen munkaterületen tud a leghatékonyabban dolgozni. A dolgozók teljesítménye a MOTIMENT méréssel másodpercre pontosan beazonosíthatóvá válnak, így könnyebb megtalálni a megfelelő embert a megfelelő pozícióba, válasszunk akár az X, Y vagy Z generációból.” – mondta Mészáros Zsolt, a MOTIMENT Kft. ügyvezetője.
Hozzátette, hogy sokszor az érzés, hogy hol folyik ki az idő a kezünkből teljesen mást mutat, mint a mérés által hozott eredmény, ezért egy mindenkori ügyfél sikeres fejlődésének már alapjává vált a legnagyobb veszteségek kimutatása.
