Nem áll meg a piac
Sándor Viktória, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége elnökségi tagja az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a válság után, 2013-14 óta folyamatosan élénkül a piac, a tavalyi pedig a válság utáni legerősebb év volt az ingatlanpiacon. Idén az első negyedévben a tranzakciók száma elmaradt ugyan a tavaly azonos időszakitól, de az új építésű lakások megjelenése a kínálatban újabb pozitív fordulatot hoz majd.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az árak kategóriától függően különböző mértékben emelkedtek, az országos átlag alapján idén 15 millió forintért Budapesten 43 négyzetméteres lakást lehetett venni, míg 2016 elején valamivel nagyobb, 48 négyzetméteres lakásokat kínáltak ennyiért. A vidéki nagyvárosokban viszont csak 1 négyzetméterrel 65-ről 64-re csökkent az átlagos alapterület a 15 milliós árkategóriában.
A szakértő szerint az áralku is visszatért a régi mederbe, a jól beárazott ingatlanoknál átlagosan 5-6 százalékos lehet maximum. Az új lakások részben a mérsékelt kínálat és a fokozott kereslet miatt tovább drágultak, Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 12 százalékkal 612 ezer forintra nőtt tavaly december vége óta. A megyei jogú városokban 20 százalékkal 347 ezer forintra nőtt az ár.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Így alakulnak a jutalékok
Az átlagos ingatlanos jutalékszint 3 – 3,5 százalék, plusz áfa. Vidéken előfordul, hogy 2 százalék plusz áfa áron is közvetítenek, de budapesti viszonylatban van már 5 százalék plusz áfa közvetítési díj is. A tendencia azt mutatja, hogy a közvetítői piac bővülése miatt a verseny egyrészt a minőségben, másrészt a kialkudható jutalék mértékében van – mondta.
Bár Sándor Viktória a kizárólagos ingatlanos szerződéseket nevezte a leghatékonyabb formának, és úgy vélte egyre többen értik ezt meg a piacon, Nagy Zoltán ügyvéd az MTI-nek a kizárólagos szerződések kockázataira is felhívta a figyelmet. Az ingatlanpiac fellendülésével együtt gyarapszik az ingatlanközvetítők és ügyfeleik közötti vitás helyzetek száma is – összegezte Nagy Zoltán.
Adódhat nézeteltérés
A leggyakoribb konfliktus típus, ha az eladó utólagosan nem akarja kifizetni a jogszerű közvetítői díjat vagy ha a közvetítő nem látja el a szerződésben vállalt feladatokat. A harmadik típus, hogy a kizárólagosságból fakadó félreértések miatt fordulnak ügyvédhez a felek – ismertette.
Nagy Zoltán is úgy vélte, hogy az ingatlanközvetítő és a megbízó számára egyaránt a kizárólagos szerződés lehet a legelőnyösebb megoldás, ehhez azonban megfelelő vevőszerzési és -megtartási politika szükséges. Hangsúlyozta azt is, kizárólagos szerződésnél például a megbízó jutalékkedvezményt kaphat, a közvetítő pedig plusz szolgáltatásokat – értékbecslést, fényképportfólió készítést – jelölhet meg feladataként.
Mindazonáltal a hatályos jogszabály csupán annyit rögzít: a kizárólagos szerződésben a közvetítő vállalja, hogy igyekszik vevőt találni az ingatlanra, a megbízó pedig más közvetítővel nem szerződik le, saját maga viszont hirdetheti az ingatlant.
Erre fontos figyelni
Abban az esetben tehát, ha a megbízó adja el ingatlanát, igazolhatóan nem az ügynök találta a vevőt, és nem rajta keresztül történt az értékesítés, akkor nem hajtható be a közvetítői díj még kizárólagos szerződés esetében sem – hívta fel a figyelmet a szakember.
Hozzátette azt is, hogy mindez a szerződés megszűnését követően is fennáll, vagyis csak akkor kell fizetni a megbízási díjat, ha a közvetítő adta el az ingatlant. Nagy Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt fél évben egyre többen fordultak bírósághoz a kizárólagos szerződések tisztességtelensége miatt, amelynek eredményeként jogszabályozási szinten is folyamatosan foglalkoznak a témával, az átfogóbb szabályozás érdekében.
Így szól a szabályzás
Tisztességtelen feltételnek minősül például, ha a megbízónak mindenképpen meg kell fizetni a közvetítői díjat bármelyikük is adja el az ingatlant, valamint az is, ha a szerződés kiköti, hogy az eladó nem hirdetheti az ingatlant. Természetesen ezek kiszűrhetőek a szerződésben, azonban a megkötésre gyakran furcsa körülmények között kerül sor, ezért nem biztos, hogy a megbízó alaposan megismerheti a szerződést vagy előzetesen ügyvéddel konzultálhat – mutatott rá a szakember. Megjegyezte, hogy a vitás helyzeteket csak nagyon ritkán sikerül peren kívüli megállapodással orvosolni, általában bíróságra jutnak az ügyek.
