Továbbra is használják az eszközöket
Nagy Márton egy elemzői háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a monetáris kondíciók enyhítése érdekében a jegybank továbbra is használni kívánja mind a hagyományos, mind a nem hagyományos eszközöket. A lehetséges kamatcsökkentés mértékéről elmondta: kis lépésekben nincs értelme, ha a jegybank elkezdi, akkor megfelelő mennyiségűnek és mértékűnek kell lennie.
Úgy vélte, akkor van értelme a kamatcsökkentésnek, ha lehet ciklusban gondolkozni, ezért a tavaszi időpontot korainak tartja a jegybank alelnöke. Március-áprilisban lesznek olyan folyamatok és döntések, amelyeket szeretnének megvárni.
Ezekre a hírekre várnak
Ezek között említette az Európai Központi Bank (EKB) márciusi döntését, a márciusi Inflációs jelentést, és azt, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is refinanszírozza a lejáró devizaadósságot. Megemlítette a kéthetes jegybanki betétek kivezetését, és a csökkenő devizatartalékot, ami likviditáscsökkenéssel jár.
Hirtelen jött az optimizmus
Nagy Márton elmondta azt is, hogy az elmúlt időszakban „túl gyorsan túl jó lett” Magyarország megítélése, csökkent a sérülékenység és az országkockázati prémium. Ugyanakkor látni kell, hogy ezt más, régióbeli országok romló megítélése is segítette relatív módon.Ennek köszönhetően a hosszú távú hozamgörbe egyre laposabb, nagyon alacsony szinten vannak a 3-5-10-15 éves hozamok.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezzel a jegybank elérte célját, mondta, hozzátéve, hogy a hosszú hozamoknak tovább kellene csökkenniük. A jegybank alelnöke nem tartja kizártnak a kamatfolyosó aljának negatívba csúszását sem, hozzátéve, hogy „nem vagyunk túl közel ehhez”.
Emellett márciusban akár 4 milliárd euróval csökken a jegybank mérlege, ami a likviditás csökkenésen keresztül felfelé nyomja a kamatfolyosót. Emiatt nem biztos, hogy van értelme a kamatfolyosó alját vizsgálni. A jegybank alelnöke szerint továbbá figyelembe kell venni, hogy a kamatfolyosón belül merre mennek a kamatok, és utalt arra, hogy a folyosó tetején kifejezettebb a monetáris enyhítés hatása. A forint árfolyamával kapcsolatban kérdés, hogy mennyire stabilizálódik erősebb szinteken.
Ez lehet a fő kérdés
Hogyan tud az MNB még lazább környezetet biztosítani? – ez a fő kérdés, mert a kamatcsökkentésekkel már így is nagyon mélyre ment. Egyes elemzők szerint további kamatvágások sem elképzelhetetlenek, de Kovács István (Erste) szerint más eszközökkel lazít tovább a magyar jegybank.
Forrás: GazdaságTV.hu
Így látják a folyamatokat
Ha ez megtörténik, az fékezi az inflációt, tehát erőteljesebb monetáris lazításra lehet szükség. Hónapról-hónapra alacsonyabb inflációs számot kapunk, ami növeli az esélyét, hogy lefelé tolódik az inflációs előrejelzés.
Látják, hogy a piac türelmetlen és szeretné, ha minél előbb elkezdődne az enyhítés, mivel sokat javult az ország megítélése. Vélekedése szerint 2,5 százalék feletti gazdasági növekedéssel érdemes számolni. A külső környezet azonban nagyon volatilis, érzékeny. Kitért arra is, hogy egyeztetnek a bankokkal, hogyan lehetne a Budapesti bankközi forint hitelkamatláb (Bubor)-piacot működőképessé tenni. A Bubor azért fontos, mert referenciakamatként ehhez árazzák a hiteleket és a kamatokat Magyarországon – ismertette.
Az egyeztetések a technikai fázisban vannak, valószínűleg május elején indulhat el egy „újjászületett Bubor-piac” – mondta. Fontos információ lesz a monetáris kondíciók enyhítése során, hogy merre mozdul el a Bubor-kamat az alapkamathoz képest – tette hozzá.
