Jelentősen csökken a fogyasztás
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. tájékoztatása szerint szakembereik 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amelyekből az látszik, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítást követő időszakban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ a lakosság a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország „áramszámláját” – hívta fel a figyelmet a Mavir.
Így közlekedtek a vonatok
A MÁV-Start közlése szerint azok a belföldi vonatok, amelyeket menet közben ér az óraátállítás, már a nyári idő szerint érkeznek meg a végállomásra, az eredetileg kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indították el. Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint az átállás: a Bécs és Bukarest között közlekedő Dacia nemzetközi vonatot, valamint a Bukarest-Bécs viszonylatú Dacia nemzetközi vonatot.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem szeretjük az óraátállítást
A magyarok 80 százaléka jelenlegi formájában eltörölné az óraátállítást – derült ki a Szallas.hu legfrissebb felméréséből. A mostani megoldás ellenzőinek a bosszúság mellett már kára is származott az óramutató kötelező csavargatásából, ezért a többség az állandóságot, vagyis a fix időszámítást támogatná.
Így megjegyezni sem kellene, hogy mikor mit kell csinálni: a kutatás szerint ugyanis minden 5. válaszadó rosszul tudja, hogy október 30-án merre kell tekerni a vekkert.
