A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte, a nők esetében a javulás nagyobb mértékű volt.
Tovább csökkent a munkanélküliség
2016. szeptemberéig a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 30 ezer fővel, 122 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 4,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 36 ezer fővel 105 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 5 százalékra mérséklődött.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4 százalékponttal, 12,7 százalékrara csökkent, de a munkanélküliek közel ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,3 százalékponttal, 4,3 százalékra, utóbbiaké szintén 1,3 százalékponttal, 4 százalékra.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap; a munkanélküliek 48,1 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
Régiónként eltérő adatok
A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. Legjelentősebb a változás Dél-Dunántúlon – ahol 2,5 százalékponttal, 6 százalékra –, illetve Észak-Magyarországon – ahol 1,9 százalékponttal, 6,1%-ra – csökkent a munkanélküliség. A ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,6 százalék), míg Észak-Alföldet – az 1,5 százalékpontos javulás ellenére is a legkisebb érték több mint háromszorosa – 8,7 százalékos mutató jellemezte.
Szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 17,5 százalékkal, 282 ezer főre csökkent.
Tovább nőtt a foglalkoztatottak száma
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 67,1 százalékra emelkedett, a férfiak és a nők foglalkoztatási mutatója közel azonos mértékben javult.
Idén július és szeptembe között az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 3 százalékkal magasabb, 4 millió 391 ezer fő volt. A növekedés teljes mértékben az elsődleges munkaerőpiacon következett be, a magukat közfoglalkoztatottnak vallók, illetve a külföldi telephelyen dolgozók száma a mintavételi hibahatáron belül némileg csökkent.
Javultak az adatok
A foglalkoztatottak közül 4 millió 346 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,3 százalékponttal, 67,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,6 százalékkal, 2 millió 356 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 73,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 3,0 százalékkal, 1 millió 989 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,4 százalékponttal, 60,8 százalékra javult.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 311 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 29,1 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 82,6 százalékra, utóbbiaké 4,1 százalékponttal, 50,6 százalékra.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,3, a nőknél 65,2 százalék.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében Közép-Dunántúl kivételével valamennyi régióban emelkedett, legjelentősebben – 3,2 százalékponttal – Közép-Magyarországon. A foglalkoztatási ráta ugyanebben a régióban volt a legmagasabb (71,5 százalék), Észak-Magyarországon pedig a legalacsonyabb (62,1 százalék).
