Nagy balhé volt
Oroszország egykori legnagyobb olajvállalatának tulajdonosai az orosz államnak azt a lépését támadták meg a bíróságon, amellyel 2003-ban, adókihágásokra hivatkozva, átvette a cég irányítását és elhallgattatta annak vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt, aki anyagi támogatást nyújtott Vlagyimir Putyin elnök politikai ellenfeleinek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Hodorkovszkij, aki tíz évet töltött börtönben, jelenleg emigrációban él, és továbbra is aktív politikai szerepet vállal.
Magasabb rendű ítélet
Az orosz szövetségi parlament 2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely az ország alkotmányát magasabb rendűnek minősítette az EJEB ítéleteinél.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács égisze alatt működő bíróság már 2011-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.
Eredeti beadványában a Yukos ezen a címen 81 milliárd euró kártérítést követelt, ám a bírák a vállalat több panaszát elutasították.
A 2007-ben felszámolt Yukos 2004-ben fordult az emberi jogi bírósághoz, amiért szerinte az orosz állam a cég ellen folytatott adóügyi eljárásokban, majd a büntetések megállapításakor sorozatosan megsértette a cég tisztességes eljáráshoz és tulajdonának védelméhez való jogát, diszkriminatív módon járt el, és aránytalan intézkedéseket hozott.
Igaza is van, meg nem is
2011-ben a testület azt állapította meg, hogy a 2000-es évet érintő adóügyi eljárásban a vállalatnak valóban sérültek a jogai, nem volt elég ideje felkészülni, hogy az eljárásban képviselhesse a saját álláspontját, a büntetés kiszabásakor pedig sérült a magántulajdont megillető védelem, a végrehajtás pedig valóban aránytalan intézkedés volt.
Elutasították viszont a bírák a cég azon állítását, hogy a többi évre vonatkozó adóeljárások esetén is sérült volna a tulajdonhoz való jog, az orosz hatóságok a bírák szerint nem jártak el diszkriminatív módon, valamint nem látták bizonyítottnak azt sem, hogy az orosz hatóságok visszaéltek volna a joggal, és az eljárást valójában a Yukos elpusztítása és vagyonának megszerzése motiválta volna. A kártérítés mértékét a bíróság 2013-ban állapította meg.
