Jens Stoltenberg a Die Welt online kiadásában csütörtökön megjelent összeállításban elmondta, hogy tavaly havonta átlagosan 500 olyan informatikai támadás érte a NATO intézményeit, amely „szakértőink intenzív beavatkozását tette szükségessé”, ami éves szinten 60 százalékos növekedés.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A legtöbb támadást nem magánszemélyek, hanem állami intézmények finanszírozták – tette hozzá a NATO főtitkára.
Rámutatott, hogy a kibertámadásokra is vonatkozik a kollektív védelem elve. Elmondta, hogy a szövetségnél új eljárást vezettek be, válságkezelő szakértői csoportokat állítanak össze, amelyek készen állnak arra, hogy segítsék a tagállamokat hálózataik védelmében.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az informatikai támadások nagyon veszélyesek lehetnek, mert kárt tehetnek az energiaellátó rendszerben vagy más kritikus infrastruktúrában, és azért is, mert „ma már minden katonai aktivitás adatok átvitelén alapul” – mondta Jens Stoltenberg.
A volt norvég miniszterelnök hozzátette: több NATO-tagállam kormánya attól tart, hogy hackerek választási kampányok befolyásolásával is megpróbálkozhatnak, amivel „alááshatják a demokráciát”.
Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek a NATO-ra vonatkozó bírálatával kapcsolatban elmondta, hogy telefonon beszélt a pénteken hivatalba lépő elnökkel, aki „nagyon világosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO iránt”.
„Teljesen biztos vagyok abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is korlátlanul kiáll a NATO-nak adott biztonsági garanciái mellett” – mondta Jens Stoltenberg.
