Hasznot hajtanak a németeknek
Wolgang Schäuble a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy az unióban a határok ugyan leomlottak, de a nagy gazdasági különbségek megmaradtak, ami óhatatlanul feszültségeket gerjeszt. „Németországban viszont senkinek sincs oka arra, hogy gyűlölködést keltsen mások iránt” – mondta a pénzügyminiszter.
Szerinte Németország az uniós integráció első számú haszonélvezői közé tartozik, és nem boldogul bevándorlók nélkül. „Rá vagyunk utalva arra, hogy jönnek hozzánk a munkavállalók. A beteg- és idősápolási rendszer már nem is működne nélkülük” – emelte ki Wolfgang Schäuble.
Szigorítana a CSU
A CSU szerint az „aki csal, az repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon, hogy megakadályozzák az úgynevezett szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlást. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért széles körben jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg.
A CSU a hét végén fogadta el a májusi európai parlamenti választásra készített programját. Ebben egyebek mellett szorgalmazza az EU bővítésének leállítását. Wolfgang Schäuble közvetve ezt az álláspontot is elutasította.
A Bild am Sonntagban közölt interjúban Wolfgang Schäuble is felsorakozott a CSU bírálói közé. „Németek is vannak, akik visszaélnek a szociális juttatásokkal vagy elkerülik az adófizetést, az ilyesmi még a legelőkelőbb körökben is előfordul” – mondta a miniszter, utalva többek között a jelentős összegre elkövetett adócsalással vádolt Uli Hoenessre, a Bayern München labdarúgó klub elnökére, akit a CSU támogatójaként tartanak számon.
Az első világháború közvetlen előzményei közé sorolt szarajevói merénylet századik évfordulójára a bosznia-hercegovinai fővárosba tervezett emlékművel kapcsolatban azt mondta, minden országnak foglalkoznia kell a múltjával és tanulnia kell belőle, de az emlékmű felállításánál „sokkal fontosabb, hogy Szerbia uniós tagállam legyen”, mert ez „eredményez stabilitást és tartós békét a Balkánon”.
Sok a munkanélküli bevándorló
Németországban nagyjából 400 ezer román és bolgár állampolgár él. A bevándorlók száma az utóbbi években jelentősen emelkedett. Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szegénységi bevándorlástól. A kölni gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) adatai szerint a román és bolgár bevándorlók körében 25 százalék, míg a teljes német lakosságban csak 19 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.
Ugyanakkor több nagyvárosban – elsősorban a Ruhr-vidéki Dortmundban és Duisburgban – feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok.
