Egészséges szinten a törlések

Februárban a tavaly februárinál 5 százalékkal több, a tavalyi második félévben megszokottnál viszont kevesebb vállalkozást törölt a cégbíróság.

„Emlékezetes, hogy januárban nagyon kevés gazdasági társaság jutott erre a sorsra. Akkor azt mondtuk, hogy ez akár egy új trend is lehet, ám erre most még nem kaptunk igazi megerősítést” – mondja az Opten igazgatója. A folyamatok mindenesetre azt sugallják, hogy idén visszaesik és egy magas, de egészségesnek mondható szinten stabilizálódik a törlések mennyisége.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”32″]

Az Opten szerint ennek hátterében az áll, hogy jelentősen csökken azoknak a cégbírósági eljárásoknak a száma, amelyek rendszerint megszűnéshez vezetnek. Leglátványosabban a cégbíróság által kezdeményezett kényszertörlések estek vissza: számuk tavaly februárban 5155, idén februárban viszont csak 1577 volt. Ugyancsak csökkent a felszámolások mennyisége, a tavaly februári 1002-ről idén februárban 773-ra.

„A megszűnéshez vezető eljárások száma tavaly nyár vége óta jelentősen visszaesett, így egyszerűen nem lesz utánpótlásuk a megszűnéseknek” – mutat rá az Opten igazgatója.

Haladékot kaptak a cégek

A cégtörlések számának csökkenését az is támogatja, hogy a kormányzat elhalasztotta a kis tőkével alakult kft.-k kötelező alaptőke-emelését. A kabinet eredetileg 2016. március 15-éig adott határidőt a 3 millió forintnál kisebb tőkével alakult kft.-knek arra, hogy erre az összegre emeljék törzstőkéjüket, február végén azonban még mindig több mint százezer olyan kft. működött az országban, amely nem tett eleget az elvárásnak.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

„Ezt a határidőt hosszabbította meg a kormány határozata egy évvel, így most megszűnt a veszély, hogy ezek a cégek is kényszertörlés alá kerülnek” – mondja Pertics Richárd.

A határidő meghosszabbításának valószínűleg sokan örülnek, ugyanakkor makrogazdasági szinten jót tett volna a gazdaságnak az erősebb tőkekövetelmény. A határidő kitolása azért is negatív, mert azt üzeni: a jogalkotó visszavett eddigi következetes, a cégvezetők és a tulajdonosok felelősséget erősítő politikájából, s ez újabb bizonytalansági tényezőt jelent a gazdaság szereplői számára.

Így állunk az alapításokkal

A cégalapítások száma immár több mint egy éve havi 1800 és 2500 körül ingadozik, és nem tört ki ebből a tartományból februárban sem, amikor 2297 új céget jegyeztek be.

„Úgy gondoljuk, a vállalkozási kedv konszolidációja ezen a szinten elég jól leképezi a magyar gazdaság jelenlegi állapotát, ezért komolyabb fellendülés nélkül növekedés nem is igen várható” – véli Pertics Richárd. 

„Az új alapítások száma stabilizálódott ugyan, de egészségesnek nem nevezhető. A rosszindulatú cégalapítások és visszaélések száma csökkent, ám az újonnan alapított vállalkozások száma még mindig túl magas a gazdaság teljesítményéhez képest. Sajnos napjainkban is sok vállalkozás jön létre valódi üzleti terv és megfelelő tőkeellátottság nélkül, gyengítve az egész cégstruktúrát és a fizetési morált” – mondja az Opten igazgatója.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index februári értéke régiónként jellemzően 13 százalék körül szóródott. Megyei szinten a februári Opten – CFI Tolna, Zala és Bács-Kiskun megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Somogy produkálta.