Erőteljes növekedés
Ha a román gazdaság teljesítményét nézzük, csakis szuperlatívuszokban lehet beszélni róla; a közelmúltban például többször is „gazdasági tigrisként” jellemezték.
Románia gazdasági szempontból jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő Európai Uniós tagország, hiszen 2016-ban a belföldi GDP 4,8 százalékkal nőtt, míg az EU GDP-je 1,9 százalékkal alacsonyabb mértékben gyarapodott, amely a román belföldi GDP fele volt.
Hasonló a helyzet az első félév eredményeit tekintve is, ahol a román gazdaság növekedése 5,7 százalékot tett ki, míg ez az érték az EU-ban kicsivel 2 százalék fölött volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Az erős GDP-növekedés miatt nem meglepő, hogy még az időszakos román statisztikák is nagyon pozitívak. A romániai kiskereskedelmi értékesítés gyors növekedése a háztartások erőteljes fogyasztását mutatja és az ipar is jól működik, így a munkanélküliségi ráta az EU-ban itt a legalacsonyabb.
Vajon Románia a mutatók alapján valóban kelet-európai tigrisnek tekinthető, amely gyorsan utoléri a gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európát? Vagy a román gazdaság gyors növekedése csak átmenetinek tekinthető?
Mit mutatnak a számok?
„A valóság az, hogy Románia gazdaságilag jelenleg jól teljesít, de a vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity – PPP) számított egy főre jutó GDP az EU átlagának csak 59 százalékát teszi ki. Feltételes módon Románia 27 év alatt gazdaságilag felzárkózhatna az Európai Unióhoz, ha a GDP növekedése átlagosan 4 százalék lenne, míg az unióban csak 2 százalékkal növekedne ez az érték. De vajon mennyire reális az, hogy Románia GDP-je éves szinten 4 százalékkal fog növekedni, amikor 1997 és 2012 között az átlagos GDP-növekedés csupán 2,5 százalék volt?” – vélekedik az AKCENTA CZ szakértője, František Kovacs.
Támogató tényezők
A román gazdaságot – mint sok más közép- és kelet-európai országot – négy, többé-kevésbé ideiglenes tényező kombinációja támogatja. Először is az Európai Központi Bank (EKB) rendkívül laza monetáris politikájáról beszélhetünk, valamint az európai gazdaság jelenlegi erőteljes növekedéséről, amely azonban nem tart örökké.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Másodszor, az uniós pénz beáramlása támogatás formájában történik, tehát Románia az európai támogatások nettó kedvezményezettje. A harmadik tényező a nagyon olcsó munkaerő: 2016-ban Romániában elért átlagos bérköltség 5,5 euró volt, szemben az Európai Unió 25,5 eurós átlagával.
Negyedszer, a jelenlegi gazdasági növekedést nagyrészt a háztartások fogyasztása és a jelenlegi kormány fiskális expanziós politikája vezérli. Nem kétséges, hogy a jelenlegi költségvetési terjeszkedés pozitív hatással van a GDP növekedésére, de nem az állami költségvetésre. A GDP 5 százalékos növekedésének ellenére Romániában az államháztartási hiány és az államadósság növekedése tapasztalható.
Hogy állnak a beruházások?
„Ha egy országot gazdasági tigrisnek nevezünk, akkor nem csak a GDP növekedésére kell összpontosítanunk, hanem más mutatókra is, mint például a beruházásokra.
Ugyanis éppen a befektetések azok, nem pedig a háztartási fogyasztások, amik segítik a gazdaságilag gyengébb országokat felzárkózni a gazdaságilag erősebbekhez.
A beruházások területén Románia nem tűnik ki, hanem épp az ellenkezőjéről tesz tanúbizonyságot.” – mondta az AKCENTA CZ szakértője.
Az állami beruházásokat Romániában erősen befolyásolják az európai támogatások. A kutatási-fejlesztési befektetések tekintetében (R&D expenditure) az EU-ban Románia és Ciprus a GDP 0,5 százalékával azok az országok, amelyek a legkevesebbet fektetnek ebbe a fontos területbe. Az uniós átlag a GDP 2,0 százaléknak felel meg. Dél-Koreában például a kutatásra és fejlesztésre a GDP több mint 4 százaléka, Németországban kevesebb mint 3 százaléka jut.
Kell nekik az euró?
A román gazdaság gyors növekedése miatt már egyre gyakrabban elmélkedtek szakértők az ország euróövezetbe való belépésén. Fontos azonban, hogy az euró bevezetése elsősorban politikai döntés, ha a belépés legfontosabb paraméterei az úgynevezett Maastrichti konvergencia-kritériumok. Csak ezután válik Románia euróövezetbe való belépése meglehetősen reálissá.
Azonban ha a többi paramétert vesszük alapul – mint például Románia gazdasági ciklusának euróövezettel való koherenciáját, vagy Románia gazdasági fejlettségét – felmerül a kérdés, hogy a gazdasági különbségek az euróövezet és Románia között nem túl nagyok-e?
Az egy főre jutó GDP vagy az órabérek alapján elmondható, hogy a különbségek még mindig túl nagyok, ezért ahelyett, hogy megoldásokat keresnének az euró bevezetésére, hatékonyabb lenne összpontosítani Románia és az euróövezet erősebb reálkonvergenciájára, akár a lej az euróval szembeni megerősítésével. Csak ezt követően kellene foglalkozni az euró lehetséges befogadásával vagy elutasításával.
