Horvát és török példa mutatja az irányt?
A lap hétfői számában a Fidesz – MPP frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke úgy fogalmazott: „bár jelenleg mindenki gazdasági megoldásban gondolkodik, miért ne jöhetne szóba egy jogi, amely többek közt az eddigi bírósági döntéseken alapul? Valami ilyesmi történt Horvátországban és Törökországban is, ahol a polgári törvénykönyvben rögzítették, hogy a bíróság köteles felülvizsgálni a szerződéseket”.
Rögzített árfolyam kéne
Ha közgazdasági megoldásban gondolkodunk, az biztos, hogy a terheket a bankok és az ügyfelek között kell megosztani. Mindebben az államnak pusztán regulátori szerepe van, így nem azon kell gondolkodni, hogyan lehet bevonni az államot vagy éppen a jegybankot, hanem hogy milyen erős szabályokkal lehet tiszta helyzetet teremteni. A két fő cél: a devizaadósok törlesztési terhe csökkenjen, az árfolyamkockázat pedig szűnjön meg – szögezte le a politikus.
Rogán Antal szerint, ha a megoldás rögzített árfolyam lenne, akkor érdemes annál maradni, ami az árfolyamgátnál már bevált. Ettől el lehet ugyan térni, de az biztos, hogy a megszülető megoldásnak olyannak kell lennie, amely azoknak is megfelelő, akik jelenleg az árfolyamgátban vannak, azoknak is, akik azon kívül vannak és azoknak is, akik most éppen semmit sem fizetnek, mert a bank már felmondta a hitelüket vagy kilencven napon túli tartozásban vannak.
Milyen lehet a luxusadó?
Jövedéki adóként lehetetlen lenne bevezetni a luxusadót – vélik az adószakértők, akik szerint az általános forgalmi adó (áfa) kulcsainak „átszabása” sem biztosan kivitelezhető, így inkább vagyoni típusú adók jöhetnek szóba.
A kormányra várnak
Azzal kapcsolatban, hogy a luxusadó és az élelmiszer-áfa kimaradt az adótörvények tervezetéből, úgy fogalmazott: „az adócsomag arról szól, hogy a kormány mit javasol a parlamentnek”.
Ugyanakkor megerősítette: a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja csak akkor hajlandó hozzányúlni az áfához, ha világos és egyértelmű garanciákat kap arra, hogy a kisebb áfakulcs nyomán például a hústermékek fogyasztói ára valóban csökken. Különben csak a kereskedők járnak jól.
A húsipari szakmai szervezetek szerint a sertés- és a baromfihús, valamint az ezekből készült hústermékek általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentése nélkül a hús- és baromfiipar termelése nem növelhető, sőt talpon maradása is kétséges.
Arra a kérdésre, hogy ez miként oldható meg hatósági árszabályozás nélkül, úgy válaszolt: „erre várnánk választ a kormánytól és a szakmai szervezetektől, de rövid időre és korlátozott körben számomra a hatósági ár sem idegen”.
Rogán Antal szerint könnyen lehet, hogy a parlament idén már nem, csak jövő februárban dönt a nonprofit közszolgáltatásokról.
Arra a kérdésre pedig, hogy lesz-e harmadik körös rezsicsökkentés úgy válaszolt: „ezt érdemes vizsgálni, ma még azonban nem lehet megmondani”. Egyelőre annak is örülne, ha a 11,1 százalékos novemberi árcsökkentést sikerül viták nélkül érvényesíteni. „El tudnám fogadni, ha jövőre csak arról születne döntés, hogy a novembertől érvényeshez képest már nem nőnek az árak, az infláció mértékével sem”- mondta.
