Sugalljanak bármit is egyre nagyobb megtakarításról szóló számláink, egy biztos: jelenleg szünetel a rezsiforradalom. Ezt nem kisebb személyiség, mint maga a miniszterelnökséget vezető miniszter erősítette meg, aki nem is olyan régen úgy nyilatkozott, hogy a rezsiforradalom, azaz a lakossági energiaárak csökkentése majd csak 2017-2018-ban lesz lehetséges. Ennek az okaként azt jelölte meg, hogy jövőre már – várakozásaik szerint – a magyar állam lesz a honi energiaszolgáltatásban a főszereplő.

Miért működnének jobban az állami szolgáltatók?

Kétségtelen tény, azért, hogy a háztartások kiadásaiban ne növekedjen a csillagos égig az energia ára, fűtésre, világításra, szemétszállításra és egyebekre elköltött pénz, nagy szerepe van a mindenkori politikai vezetésnek, a kormányzatnak. Az azonban változatlanul homályos, hogy ebben az összefüggésben, miért működnek esetleg jobban és nyereségesebben az állami érdekeltségek. A kérdésfeltevés annál is inkább jogos, mert ha megvizsgáljuk néhány országos állami cég, mondjuk a budapesti közlekedésért, vagy a vasút működtetésért felelős vállalat sok esztendős tevékenységét, nem ezt tapasztaljuk.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Másfelől vannak olyan tényezők, amelyeket nem lehet politikai utasításokkal vezérelni. Ilyen például a világgazdaság, amelyben Magyarország messze nem azok közé tartozik, akik irányítani, egyáltalán befolyásolni lennének képes a folyamatokat. Márpedig sok olyan tényező is van, amely alapjaiban kihat az energiaárakra.

Jó időben indult a rezsicsökkentés folyamata

A rezsiforradalmas gondolat ugyanis meglehetősen jó időben keletkezett. Olyan időszakban, amikor a nyersanyag árak, benne az olajé, s vele, ha nem is akkora mértékben a gázé alaposan megcsappant. A kőolaj világpiaci ára a rezsiforradalom első időszakában még magasan száz dollár felett tartózkodott, most viszont olyan mélységekben állomásozik, amire akkoriban aligha gondolt volna bárki. A WTI típusú kőolaj árfolyama tegnap negyvenöt dollár környékén volt, a Brent-é negyvennyolc dollár között.

Léteznek persze olyan megközelítések is, hogy még eshet ennél is lejjebb az ár, akár húsz dollár környékére, ami persze nem valószínű. A világgazdaságban, a tőzsdéken, ahol ezek a termékek leginkább forognak a valószínű az nem kategória. Általában a lentnél is lehet lejjebb. Miként az is gyakran előfordul, hogy egyik-napról a másikra fordul a tendencia. Az energia ára túl régóta tartózkodik nagy mélységben. S bár a konjunktúra ugyan még várat magára, két esztendő – amikorra a magyar politikai vezető a rezsiforradalom folytatását jelezte – nem kis idő.

Akár kezdődhet is valami a világgazdaságban, ami felfelé fordítja az energiaárakat. A kérdés pedig az, ha a politika a mostani lefelé csúszó nyersanyagáras időszakban szüneteltetni kényszerül a rezsicsökkentési folyamatot, mit tesz majd, ha a kőolaj és gáz nemzetközi ára növekedni fog? S, hogyan, s kivált mennyiért jutunk hozzá ezekhez az áruféleségekhez a nemzetközi, vagy éppen az orosz kínálatból.

Montecuccoli szerint is pénz, pénz és pénz kellene

A rezsicsökkentésbe ráadásul ,,belekeveredtek” olyan rendszerek is, amelyeknek ugyan az állam képes befolyásolni a döntéseit, de nem rendelkeznek a rezsiforradalom vívásának pénzügyi eszközeivel. Márpedig Montecuccoli gondolataival élve, a háborúhoz (így a sikeres forradalmakhoz, rezsiforradalmakhoz is) leginkább pénz, pénz és pénz kell.

Ez pedig, mint számos példa is mutatja a többi között az önkormányzatok által üzemeltetett, vagy éppen megbízott szolgáltató cégekben nem áll kellőképpen rendelkezésre. A sajtó a minap arról adott hírt, hogy anyagilag megviselte a veresegyházi önkormányzatot a sok új adó és járulék, illetve a rezsicsökkentés hatásai. Rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatásra kell pályázniuk, mert a váratlan kiadások miatt a helyi szemétszállítást ellátó Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. 610,2 millió forintos tőkepótlásra szorul.

Az olcsóbban vett földgáz ára csak most hathat

A gödöllői körzetben működő társaságnak más települések is tagjai. A szolgáltatók avval érvelnek, hogy miközben a rezsiforradalom 2011-es szinten fagyasztotta be a díjaikat, jelentősen megnőttek az azóta hozott intézkedések miatt a költségeik. Ilyen tartják a lerakási járulékot, a regisztrációs és felügyeleti díjat, az elvárt béremeléseket, az elektronikus útdíjat, illetve a 27 százalékos áfát.

Ellenzéki politikusok nemrég azt is felvetették, hogy a csődbe menő nem kevés – szemétszállítással, vagy vízszolgáltatással foglalkozó – cég kerül kényszerállamosításra, ami messze nem oldja meg az alap gondot. A különadókkal és egyéb költségeket növelő intézkedésekkel túlterhelt vállalatok pedig nyilván a közpénzekből nyert pluszokkal tudják csak ellátni szolgáltatási feladataikat.

A mai nap azért is érdekes lehet, mivel az energiahivatal a harmadik negyedévre ígérte – ha lesznek ilyenek – az új árak meghirdetését. A harmadik negyedév pedig október elsejével meg is kezdődött. Különösen a gázárak alakulás lehet érdekes. Az energiahivatal 2015 tavaszán egy közleményben úgy fogalmazott, hogy az idén betárolandó még olcsóbb földgáz árhatása csak a téli kitárolási időszakban, 2015 negyedik negyedévétől kezdődően jelentkezhet.