Vérten Sándor szerint a szabályok világosak és minden gyártóra kötelező érvényűek, ugyanakkor az már eltérő, hogy azoknak egy-egy szerepelő miként felel meg. Van olyan autógyártó, amelynek modelljei tökéletesen megfelelnek a hatósági ellenőrzéseken, ugyanakkor a hétköznapi forgalomban nem teljesítik a károsanyag-kibocsátást érintő előírásokat.
„Ez sajnos (…) a rendszer hibája, ezt azért, úgy látom, előbb-utóbb orvosolni kell” – tette hozzá, azzal együtt, hogy most olyan előírások vannak érvényben, amelyek ezek szerint nem teljesíthetők.
Szólt arról is, hogy Magyarországon mintegy 35 ezer, a Volkswagen csoport (VW) gyártotta autó érintett a dízelbotrányban: az 1,2, 1,6 és az 2 literes motorokkal szerelt járművek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egy részüket szoftverfrissítéssel, míg a többit „egy apró technikai átalakítással” javítják majd, a beavatkozás költségeit a gyártó állja – mondta. Hozzátette, hogy 600 haszongépjármű átszerelésén már túl vannak, és méréseik szerint ez nem járt a teljesítmény csökkenésével, sem pedig a fogyasztás növekedésével.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. A teszteken így az autó valóságos nitrogénoxid-kibocsátásának a töredékét mérik, vagyis a jármű „csal a vizsgán”.
A VW – a legnagyobb európai autógyártó vállalat – elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
