Mélyponton az infláció
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakelemzői felidézték, hogy az új adatsor alapján a fogyasztói árak tizenkét havi növekedési üteme decemberben 0,8 százalékra lassult a novemberben mért 0,9 százalékról, az éves maginfláció pedig rekordmélységbe, 0,7 százalékra csökkent.
A deflációt a meglévő adósságállomány reálköltségeinek növekedése mellett a közgazdaságtan azért is veszélyes jelenségnek tartja, mert a kialakuló deflációs várakozás – vagyis a fogyasztói árak hosszú távú további csökkenésének valószínűsítése – a fogyasztási kiadások halasztásához vezethet, ami még tovább mélyítheti magát a deflációt, és konzerválhatja a defláció elsődleges okát, a lanyha gazdasági teljesítményt vagy éppen a recessziót.
A CEBR londoni közgazdászai szerint ez alátámasztja azokat a félelmeket, hogy az euróövezet a defláció szorításába kerülhet. A ház szerint ha a jelenlegi inflációs dinamika tartósnak bizonyul, az negatív hatást gyakorolhat a fogyasztói keresletre, így a gazdasági növekedésre is.
Jóllehet az infláció lassulásában bizonyos szerepe a számítási módszertan változásának is volt, azonban az elmúlt hat hónap lefelé tartó euróövezeti inflációs pályája ennek figyelembevételével is aggodalomra ad okot a CEBR elemzői szerint.
Az EKB-n a teher súlya
A ház szerint valószínűtlen, hogy az eurójegybank (EKB) az amerikai Federal Reserve és a brit jegybank, a Bank of England által folytatott mennyiségi enyhítési programhoz hasonló monetáris ciklusba kezd, mivel az EKB vezetésének több tagja is mélységes kételyekkel viseltet azzal kapcsolatban, hogy egy valutaunióban praktikus-e e monetáris eszköz alkalmazása.
Ha azonban az euróövezeti infláció a következő hónapokban sem gyorsul, akkor az EKB „kísértést érezhet” a máris 0,25 százalékos mélységi rekordon lévő irányadó refinanszírozási kamat további csökkentésére – jósolták a CEBR londoni szakértői.
Tűréshatáron az euróövezet
Ugyancsak az euróövezeti defláció kockázatára hívták fel a figyelmet szerdai helyzetértékelésükben egy másik tekintélyes citybeli elemzőház, a Capital Ecomomics közgazdászai.
A ház elemzői szerint a legutóbbi inflációs adatok megerősítik azokat a jeleket, amelyek arra vallanak, hogy az euróövezeti infláció az EKB által vártnál hosszabb ideig lesz jóval az eurójegybank 2 százalékos árstabilitási tűréshatára alatt.
Jóllehet az éves összevetésű, teljes kosárra számolt 0,8 százalékos decemberi infláció még mindig meghaladja a 2009-ben mért eddigi mélypontot, ám a múlt havi éves maginfláció 0,7 százalékos mélységi rekordja azt jelzi, hogy az alapszintű inflációs nyomás most még gyengébb lehet az euróövezetben, mint négy-öt évvel ezelőtt – hangsúlyozták az elemzők.
A ház szakértői szerint az euróövezeti gazdaságban felhalmozódott hatalmas kapacitástöbblet miatt a maginfláció további csökkenése várható, ezért egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az euróövezetben hosszabb ideig tartó defláció alakul ki.
