A bíróság ítélete szerint sérült többek között az átláthatóság, az arányosság és az objektivitás elve, így a bank devizahitel szerződései nem voltak tisztességesek.
A bíróság szóbeli indoklása szerint a törvényben rögzített követelményeknek nem feleltek meg a bank általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő, vonatkozó pontjai.
A hét elv
A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződései 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását – kamat-, költség-, illetve díjemelését – megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
A bíróság döntésének indoklásában úgy érvelt: mivel a törvény kimondta, hogy mind a hét elvnek külön-külön is meg kell felelnie az ászf-nek, így elég lett volna a tisztességtelenség vizsgálatához megnézni például az átláthatóság érvényesülését, a bíróság azonban mind a hét elv érvényesülését áttekintette.
Objektivitás és arányosság elve
Az Erste Bank Hungary keresetét elutasító ítélet szóbeli indoklásában elhangzott: a pénzintézet dologi költségei, az üzleti feltételek esetleges változásának bevonása az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő okok közé tisztességtelen, súlyosan sérti az objektivitás elvét.
A bíróság indoklása szerint a szerződési feltételekben például az a pont, hogy azonos feltételekhez kötötték az üzleti kamat és késedelmi kamat esetleges megváltoztatását, az arányosság elvének érvényesülését sértette.
A bíróság az ászf tisztességtelenségének kimondásával párhuzamosan a felperes bankot 1,27 millió forint perköltség megfizetésre kötelezte az alperes magyar állam számára.
