A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 1,0 százalékkal csökkentek idén februárban a tavalyi év azonos hónapjához képest, míg januárral összehasonlítva 0,5 százalékkal emelkedtek.
Pozitív hatások
A számokkal kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemeli, az alacsony infláció számos pozitív hatással bír, nő a bérek és a nyugdíjak reálértéke, így háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet.
A pénzromlás mérséklődése az alacsonyabb jövedelmű családok helyzetét könnyíti meg leginkább, mivel bevételeik aránylag nagy részét fogyasztásra költik – írja a tárca. Hozzáfűzik, hogy az üzleti szféra számára a mérsékelt árdinamika kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt. Az alacsony infláció lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ami könnyíti a vállalkozások és az új beruházások finanszírozását, amely végül szintén a gazdasági teljesítmény növekedését vonja maga után.
Az infláció fél éve mutat negatív értéket, de az árcsökkenés üteme már lassul. 2015-ben az élénkülő belföldi keresletből fakadóan gyorsulhat az infláció, de az európai dezinflációs hatások következtében továbbra is visszafogott árnövekedés várható – véli az NGM.
Fokozatos enyhülés
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kommentárjában kiemelte: az 1,2 százalékos árcsökkenésről szóló elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak februárban az egy évvel ezelőttihez képest. Úgy vélte, a jelenlegi kilátások alapján augusztusig negatív tartományban maradhat az infláció, azaz folytatódhat a defláció, azonban ennek mértéke fokozatosan enyhülhet.
Az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt. Suppan Gergely hozzátette: tartósan alacsony olajárak esetén további rezsicsökkentés sem zárható ki, ami további lefelé mutató kockázatot jelent.
Ugyancsak lefelé mutató kockázatot jelenthetnek az oroszországi élelmiszer beviteli korlátozások, amik tartósan lefelé szoríthatják az európai, és így a magyarországi élelmiszerárakat. A TakarékBank elemzője szerint az idei átlagos infláció is enyhén negatív lehet, míg 2016-ban 2,5 százalékos átlagos inflációra lehet számítani. Mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, így az MNB a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. A piaci szereplők ugyanakkor nem zárják ki a kamatcsökkentési sorozat folytatását, amit a határidős kamatlábpiac is áraz.
A kamatok további csökkentését az MNB legutóbbi kommunikációja alapján a márciusban megjelenő új inflációs jelentés is megalapozhatja, amit a kedvező nemzetközi környezet, az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítása, valamint a hazai adósság idei várható felminősítése is támogathat – fejtette ki Suppan Gergely.
Átmeneti drágulás
Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén úgy vélekedett, hogy augusztus-szeptemberig csökkenhetnek a fogyasztói árak, de szerinte addig lehet egy-két hónap, amikor átmenetileg drágulás jöhet. A februári mínusz 1 százalékos infláció megfelel a várakozásoknak, az éves maginfláció pedig kissé emelkedett – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Megjegyezte, hogy az üzemanyagok drágultak februárban, és a szeszes italok, valamint a dohánytermékek ára szintén nőtt, ami meglepetést jelent. Balatoni András szerint a jelenlegi inflációs folyamatok nem indokolják a kamatcsökkentési ciklus halogatását.
Még várni kell
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste elemzői szerint sem okozott meglepetést a februári inflációs adat. Kommentárjukban kifejtik, hogy az elmúlt hónapokban megfigyelt folyamatok határozták meg februárban is az inflációs folyamatok irányát. Éves összevetésben folyatódott az élelmiszer, az üzemanyag, a ruházkodási cikkek, illetve a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése, míg a szolgáltatások, dohányáruk és szeszes italok ára emelkedett.
A januárban látottakhoz képest februárban 2,6 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak: részben ennek köszönhető, hogy az inflációs ráta elrugaszkodott a januárban látott történelmi mélyponttól, illetve hogy havi alapon már 0,5 százalékos növekedés volt a fogyasztói árakban – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely kifejti: a februárban mért inflációs ráta azt jelzi, hogy a pénzromlás üteme elindult a pozitív tartomány felé, azonban még hónapokig – akár szeptemberig – 0 százalék alatt ragadhat az infláció. A következő hónapokban nagy kérdés az üzemanyagárak alakulása, hiszen a statisztikai hivatal által becsült fogyasztói kosárban jelentős a súlya, így egy kisebb mértékű árváltozás is nagy hatással lehet az inflációs pályára. Amennyiben az alacsony üzemanyagárak következtében begyűrűznek a termékek árába az úgynevezett másodkörös hatások, akkor még a jelenleg vártnál is tovább maradhat 0 százalék közelében az infláció – írják.
Az MNB is véleményt mondott
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) emellett megállapította, az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók csekély mértékben ugyan, de egyöntetűen emelkedtek februárban.
Az indirekt adóktól szűrt maginfláció október óta tartó folyamatos csökkenés után februárban 0,1 százalékponttal 1,1 százalékra emelkedett. A keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek inflációja egyformán 0,2 százalékponttal 1,6, illetve 2,1 százalékra emelkedett.
Az éves infláció elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek árváltozása miatt 0,4, a maginfláció pedig a piaci szolgáltatások drágulása miatt 0,3 százalékponttal nőtt februárban amiatt, hogy az ingyenes készpénzfelvétel belépett a bázisba – állapította meg az MNB. Az inflációs alapmutatók alig változtak az előző hónaphoz képest, és csaknem két éve a 1,5-2,0 százalékos sávban mozognak, így a mutatók szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal, hangsúlyozták.
Inflációs folyamatokat meghatározó tételek változását elemezve az MNB megállapította, hogy feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje csökkent az előző hónaphoz képest, főként a tej és tejtermékek, valamint a cukor árindexének mérséklődése miatt. Az iparcikkek árai lényegében nem változtak az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a tartós iparcikkek árai csökkentek, míg a nem tartósaké növekedtek.
A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,2 százalékkal emelkedtek, ám ez az elmúlt éveknek megfelelő áremelkedés és az árváltozások általánosan visszafogottak voltak.
