A felmérés szerint a megkérdezettek 39 százaléka „nagyon bizakodó” cége árbevételét illetően. A 68 országból megkérdezett mintegy 1344 vezérigazgató körében a tavalyi évhez képest 18 százalékról 44 százalékra emelkedett azok aránya, akik a világgazdaság javulására számítanak a következő 12 hónapban. A 2013-as 28 százalékhoz képest 2014-ben jóval kevesebben, csupán a válaszadók 7 százaléka számít a világgazdaság hanyatlására.
A legoptimistábbak az oroszországi vezérigazgatók, akiknek 53 százaléka nagyon bizakodó a bevételek növekedését illetően, őket követik a sorban a mexikói (51 százalék) és a dél-koreai (50 százalék) cégvezetők. Kínában a befektetők 48 százaléka, az USA-ban a 36 százaléka, Németországban a 33 százaléka, Japánban a 27 százaléka várja árbevétele növekedését.
Nem mindegy, hogy melyik országban él az a vezérigazgató
„Az optimistább hangulat ellenére látszik, hogy nagyon nagy a különbség az egyes országok vezérigazgatóinak véleménye között a rövid távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Jelenleg is folyik a magyar válaszok feldolgozása, melyekből annyi már kirajzolódik, hogy nálunk is bizakodóbb hangulatban vannak a vállalatvezetők, mint tavaly” – kommentálta az eredményeket Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője.
Dennis M. Nally, a PwC International vezérigazgatója szerint a vezérigazgatók úgy látják, hogy a jövőben három fő globális trend lesz jelentős hatással a vállalkozásukra: „a gyors technológiai fejlődés, a demográfiai változások és a gazdasági erőviszonyok átrendeződése”.
Már mástól félnek, mint korábban
Az elmúlt évben a vezérigazgatók főbb aggályai is megváltoztak. A túlszabályozottság (72 százalék) és az államháztartási hiány (71 százalék) lett a legaggasztóbb. Előbbi miatt különösen Franciaországban, Ausztráliában, Indiában és Németországban aggódnak a vezérigazgatók.
Emellett a vezérigazgatók közel azonos mértékben tartanak a feltörekvő piacok lelassulása (65 százalék), és a fejlett piacok lassú növekedése (71 százalék) miatt. Szintén aggodalmat keltenek a növekvő adóterhek (70 százalék), az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása (63 százalék), az árfolyamok ingadozása (60 százalék), valamint a stabilitás hiánya a tőkepiacokon (59 százalék).
